Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN

közepétől csak nemesi és egyházi épületeken mutatható ki.

4

8 Szabolcsban a 19. század közepéig a forrásokban csak kis arányban jelentkezik, akkor is csak nemesek és egyéb kiváltságosok lakóházain.

4'' Heves és Nógrád megye 18-19. század folyamán épült kúriáinak kb. 10%-a volt zsindellyel fedett.

5

0 A fazsindely megszerzésének két módja volt ismeretes: az egyik a helyben hasított (főleg bükk) zsindely, melynek készítésére Észak-Nógrádban, Heves egyes körzeteiben, Gömör, Abaúj, Zemplén északi részén specializált települések alakultak ki.

5

1 A másik megoldásként a vízen, főleg a Tiszán úsztatott zsindely (főleg fenyő) megvásárlása jöhetett számításba. Mivel mindkét esetben vásárlási kényszer lépett fel, előnyösebb helyzetbe kerülhettek a vagyonosabb néprétegek, így a kisnemesek is. Ugyanakkor Bakó Ferenc igazolta, hogy éppen a fentebb említett zsindelyhasító központok környezetében az ádagosnál jóval nagyobb volt a paraszti épületek zsindellyel történő lefedése.

3

2 Hasonló jelenség volt megfigyelhető a gatterek, az úsztatott fa kikötőhelyeinek környékén is.

3

1 Nyilvánvaló tehát, hogy egy-egy építőanyag, jelen esetben a fazsindely használata gazdasági, vagyoni, társadalmi és jogi tényezők által alapvetően meghatározott, de ott, ahol kézenfekvőnek tűnik beszerzése, ahol specializált készítőközpontok alakultak, ott a népi gyakorlat a fentebb említett korlátozó tényezők ellenére is saját használatába vonta az említett anyagot. Szintén a kiváltságos társadalmi rétegeknél tűnik fel először az égetett cserép, mint tetőfedő anyag. Hevesben már a 18. század közepétől vannak adataink nemesi és egyházi épületeknél a cseréptetőre,

5

4 de igazi elterjedési időszaka a 19. század eleje. Az ekkor épített nógrádi és hevesi kúriák 76%-a volt cseréppel fedett.

5

5 A 18. század végétől megjelenő uradalmi cserépégetők, a tűzvédelmi hatósági előírások és a 19. század elejének kedvező konjunkturális viszonyai tették lehetővé, hogy a kiváltságos néprétegek a 19. század elejétől folyamatosan áttérhettek a cseréptető alkalmazására. Még így is, Gömörben pl. a kisnemesek csak a 19. század második felének nagy építkezései hatására hagytak fel a zsindely-, illetve a zsúpfedéssel és tértek át a cserépfedésre.

5

6 Páll István Szabolcsban kimutatta, hogy a 19. század közepéig a zsindely mellett a cserép egyértelműen csak a nemesi, egyházi és polgári 4

8 Zólyomi 1974: 22. 4

9 Páll 1987: 37,1988: 62. 5

0 Badál 1987: 176-177. 5

1 Bakó 1978: 57-58; Lénárt 1983: 201 -209; Cseri 1986: 212-213. 5

2 Bakó 1978: 58. 5

3 Lásd pl. Cseri 1986: 214; Páll 1987: 38. Táblázattal is. 5

4 Bakó 1978: 77. 5

5 Badál 1987: 177. 5

6 Cseri 1987: 60-61; Dám-D. Rácz 1986: 46-47. 313