Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN

is kiemelkedő és eltérő házforma hozható létre.

4" Szabolcs megye kisnemesi településein már a 19. század elejétől fel-feltűnnek a székre, állószékre vagy fekvőszékre épült lakóházak. Szabolcson egy olasz le

t°

s> Tiszaeszláron egy tört olaszfedéllel, Nagykállóban „két francia fedélre" (manzárd) épült kúriát is összeírtak.

4

1 Gömörben nagyobb kastélyok, majd parókiák után a 19. század közepétől tűnnek fel a széklábas, bonyolult szerkezetű tetők, melyeket vinklis vagy stiklis tetőnek, máshol svájrí tetőnek is neveztek. Szinte minden adatunk kisnemesi kúriára vagy parókiára, közösségi épületre vonatkozik, s a paraszti építkezésben, még a módos parasztoknál is csak a századfordulón kezdett igazán terjedni.

4

2 Észak-Magyarországon a különböző tetőformák kérdésében nagy variabilitás tapasztalható. Ugyanakkor a nyereg-, kontyolt-, vízvetős-, füsdyukas stb. tetőformák kronológiájára egyáltalán nincsenek pontos adataink.

4

3 Dám László Dél-Gömörből hoz példákat, miszerint a 19. század második felétől, amikor megindult a vízvezetős és egyéb tetőformák kialakulása a paraszti építkezésben, ez a változás nem érintette a Sajó- és Rima-völgy kisnemesi falvait, ahol is a falazott és díszített oromzatok építésének voltak nagy hagyományai.

4 A Nógrád, Pest és Heves megyékben a 18-19. század fordulója környékén épült kúriák 68%-a kontyolt, 21%-a pedig nyeregtetős volt, míg a maradék 11% egyéb tetőformák között oszlott meg (sátortető, manzárdtető stb.).

45 Úgy érzem tehát, hogy a tetőformák kérdésében, a rendelkezésre álló szűk források alapján nem lehet kimutatni különbséget, fejlődésbeli eltérést a nemesi és paraszti építészet között. TETŐFEDÉS Eléggé elterjedt nézet, hogy a fazsindely csak a kiváltságos rétegek tetőfedő anyaga volt.

4' Az tény, hogy ez nálunk jól kimutatható, hiszen már a 17. századtól folyamatosan vannak adataink fazsindellyel fedett nemesi lakóházakra, az egész északi régióban.

4' Nógrád megye déli és középső részén a 18. század 4

0 Barabás-Gilyén 1987: 76-77. A Bakony-Balaton-felvidéken a módosabb nemesi épületeknél már korábban, a 18. század végén megjelent az állószékes tető. Lásd ehhez: H. Csukás 1984: 31. 4

1 Páll 1987: 29. 4

2 Dám-D. Rácz 1986: 43-44. 4

3 Balassa M. 1981:128-131; Barabás-Gilyén 1987:130-133. 4

4 Dám 1987: 92. 4

5 Badál 1987: 176. 4

Í Barabás-Gilyén 1987: 82; Balassa M. 1981: 136-138. 4

7 ... fazsindellyel fedett kúria Bánóc (Zemplén m.), ... zsindellyel fedett fa udvarház Ibrány (Szabolcs m.), ...fából épült udvarház zsindelyfedéssel Sonkád (Szatmár m.). Lásd: H. Takács 1970: 170,197, 236. 312