Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE

A működő és építésre alkalmas kőbányák térképre vitelével láttuk, hogy kialakultak azok a jelentős kőellátó központok, körzetek, amelyek szűkebb és tágabb környezetüket ellátták a szükséges nyersanyaggal. A jól működő fejtésekből a kő aktív és nagymértékű árucsere révén jutott el a kőben szegény területekhez. Ez az árucsere a népi építészetre eltérő volumenű hatást gyakorolt. A kőbányák közveden környékén, egyes kisnemesi falvakban, idegen etnikumú (német) településen dpikus kőépítkezésű kistájak, körzetek alakultak ki. A bányáktól távolabbi vidékeken, hátrányos társadalmi és gazdasági állapotú falvakban, nehezen megközelíthető településeken a kőárucsere csak módosítani tudta az építészed képet. Itt a kő csak egyike volt a felhasználható építőanyagoknak, színesíthette a választékot. Végezetül a kőnek az építkezés egészében betöltött szerepén túl azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a vele való bánás, kibányászás, faragás és kereskedelem egyike azoknak a „kulturális válaszok"-nak, melyeket a hegyvidék népe a táj ökológiai viszonyaiból eredő „kulturális kihívás"-ra adott, hogy biztosíthassa megélhetését. [Ethnographia CIV. (1993) 2. 537-552.] 304