Balázs György (szerk.): A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára, Vezető az 1948/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett időszaki kiállításon (Budapest-Szentendre, Magyar Mezőgazdasági Múzeum-Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

..Hcílct Isten, nyughatunk, többet nem robotolunk; dézsma, robot elveszett, mulathatunk eleget" Magyarországon a feudális jog- és tulajdonrendszer felszámolására az utolsó rendi országgyűlésen, 1848-ban hozott törvények teremtettek lehetőséget. A jobbágyfelszabadító 1848. évi IX. törvénycikkel vehette kezdetét az a több évtizeden át tartó történelmi folyamat, amelynek nyomán Magyarország többségében úrbéri szolgáltatásokra kötelezett rétegei előtt megnyílt a modern társadalmi-gazdasági fejlődés útja. Olyan korszakforduló zajlott le az 1840-50-es évek során, amelynek történeti feltárásával, dokumentálásával történészek, agrártörténészek és néprajzosok egészében és részleteiben egyaránt foglalkoztak. A jobbágyfelszabadítás előzményeit, a forradalom és szabadságharc történetében elfoglalt helyét, a törvény megvalósulásához vezető történelmi folyamatot, s mindezek nyomán a paraszti kultúra átalakulását ilyen méretekben múzeumi kiállítás még nem mutatta be Magyarországon. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttes munkája eredményeként a Vajdahunyadvár történelmi hangulatú épületében a látogató elé tárjuk a kiváltságaikat elveszítő nemesek, és a jobbágyból, zsellérből egy formálódó modem társadalomrészévé váló parasztság életének átalakulását. A kiállítás Mária Terézia úrbéri rendeletétől az 1880-as évekig terjedő bő évszázad jogi, történelmi, gazdaságtörténeti, termeléstechnikai, állattartási, építkezési és iakáskultúrabeli változásainak bemutatására törekszik. 3