Flórián Mária, Tóth Béla: Tímárok - A bajai tímárműhely a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

2. kép. Fehértímár műhelye. Metszet. hogy ott a csersav lassan kioldódjék, s a bőr fokozatosan megkösse. A gödörcserzés igen lassú folyamat, egy évig, néha két-három évig is eltart. így kikészítve talpbőröket, szíjbőrt, övbélés- és díszműbőrt állítottak elő. A timsós cserzessél dolgozó mestereket fehér- vagy csávás tímároknak nevezték. Ennek az ásványi cserzőanyagot alkalmazó eljárásnak három változatát is alkalmazták, a közönséges és a magyar timsós cserzési, valamint a glasszécserzési (2. kép). A közönséges timsós cserzés minden fajta készbőr előállítására alkalmas volt, de leginkább a szíj-, öv-, szerszámbőr kikészítésére használták. Ennél az eljárásnál különösen nagy gondot kellett fordítani a szőrtelenítésnél használt mész eltávolítására, különben a bőr kemény