Kecskés Péter (szerk.): Felső-Tiszavidék (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tájegységei. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

3. A MÚZEUMI FALU

Ennek a teleknek a végében is hosszú csűr (4-6) áll. Oszlopait hatalmas, speciális növésű tölgyfákból faragták ki, amelyek nemcsak a koszorúgeren­dákat, hanem benyúló águkon a keresztgerendákat is tartják. Az íves oszlo­pok pótolják a belső gyámoszlopokat, és tágabb csűrpiac kialakítására adnak módot. Ez az ívben behajló oszlopsor az erdélyi jármoscsűrök szerkezet­megoldását idézi. A csűr Tiszabecsről származik. Utolsó tulajdonosa telkére az 1860-as években építették fel, helyesebben telepítették át a csűrt, mivel régi helyét a Tisza elmosta (48. és 49. kép). A csűr mögött, a gyümölcsfákkal beültetett gyepes kertben egy botpalá­di, 1850 táján készült méhes (4—7) rekonstrukciója áll. Ennek a négyzet ala­kú zárt építménynek tölgyfából készült, zsilipéit falai belül tapasztottak. Belső oldalai mellett állnak a méhpadok, amelyeket zsindelyes tető véd. A méhesben 100-120 kasban tartott méhcsaládnak volt helye. Az építmény­közepén harangvirág, pünkösdi rózsa nyílott, — az édes illatú virágok..^éh­fű" csalogatta haza a méheket. A méhészet nemcsak a mézzel és viasszal ho­zot hasznot a gazdának. A kasos méhészet sok rajt is adott, ezeket kasba­fogva adták el. Jó jövedelmi forrás volt a mézzel telehordott nehéz kasok őszi árusítása is (50. kép). Tavasszal rendszerint a határba vitték ki a méheket. A tájegység telkein kívül egy ilyen határbeli paticsfalú, szalmával fedett méhest (7) is bemuta­tunk. A méhpadok itt nincsenek a falhoz erősítve, így a gazda mögöttük is körbemehetett. Templom A falu központjában a közösség épületei állnak. Itt van a Mándról idetelepí­tett református templom (5—2). Ha a templom építésének módját le akaijuk írni, ugyanazokat a szakkifejezéseket használhatjuk, amiket a parasztházak­nál, hiszen építése teljesen beilleszkedik a táj népi építőgyakorlatába. Közös erőfeszítéssel egyébként maga a község építette fel. A templom talpakon ál­ló, könyökfákkal és átlósmerevítőkkel megerősített favázszerkezetét pa­ticcsal töltötték ki (51. kép). A két végén lekontyolt, fenyőzsindellyel fe­dett tetőszerkezetet 61°-os záródású, a gerinc alatt oszlopokkal, hosszi­rányban dúcokkal erősitett szarufapárok alkotják. Keresztgeiendákkal kialakított födémét alulról kazettás deszkamennyezet borítja. Mint 1878­ban Kiss Kálmán, a szatmári református egyházmegye levéltárnoka leírta: „az 1787—90. fából épült templom külalakjával utánozni látszik a szom­széd egyházak Mátyás kori templomait. Szentélye a 6 szög 3 oldalával van zárva: sőt belől a hajótól választó diadalív is utánozva van. Déli oldalán 4 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom