Kecskés Péter (szerk.): Felső-Tiszavidék (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tájegységei. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

3. A MÚZEUMI FALU

51. kép Mándi református templom falszerkezetének részlete (bontási felvétel) keskeny ablak nyújtja a világosságot". Az ablakok kis fúvott üveglemezeit ólomkeretbe foglalták. Figyelmet érdemel a templom két íves záródású, sugárirányú díszlécekkel borított, kovácsoltvas szögekkel, vasalásokkal ékes ajtaja is. A gótika általában kőtemplomokat idéz fel bennünk, de végig a középkorban, Magyarországon és Közép-Európa más tájain is, fából is épül­tek falusi templomok, jórészt faragómolnárok és parasztácsok munkája­ként. Ilyenek még a 17—18. században is épültek, bár egyre szórványosab­ban. Közéjük tartozik a mándi templom is (52. kép). A templombelsőben sajátos ellentétet alkotnak a fehérre meszelt falak és a színesre festett mennyezet, karzat, padok, szószék. Ez a színes dekorá­ció a templomfestő vándorasztalosok munkája, akik a régi stílusú népmű­vészet gótikus-reneszánsz eredetű ornamentikáival, virágokkal, gránátalmák­kal díszítették a falusi templomokat. Mándon már egy későbbi, barokk íz­66

Next

/
Oldalképek
Tartalom