Vass Erika: Népek, nyelvek, kultúrák. Skanzen Örökség Iskola 12. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

6. Értelmezd Mária Krariner visszaemlékezését a jánossomorjai házról, családról, életmódról! 1. A család „A Kranner családi birtok 65 hold volt. (Ez kb. fele a Skanzen egész területének.) Amikor a legidősebb bátyám, ifj. Johann Kranner (sz:1912) 1937-ben megnősült, a szokások szerint megkapta a föld nagy részét a házzal, gazdasággal együtt a szüléinktől, akik halálukig tartó haszonélvezeti joggal rendelkeztek. A két kisebb fiú szakmát tanult a polgári iskola után: Michael (sz:1918) bognár, Josef (sz:1927) lakatos lett. A legidősebb nővérem, Katharina (sz:1921) a polgári után tisztviselő, én, a legkisebb, Maria (sz:1925) tanítónő lettem. A legidősebb fiú, Johann és a középső lány, Theresia (sz:1923) nem tanult tovább." 2. A ház és a porta „A telek teljes szélességében épült ház bejárati kapujától jobbra és balra kétkét ablak nyílt az utcára. A gyalogos kapun a kővel kirakott, fedett előtérbe léptünk, amelyet ugyanúgy tisztán tartottunk, mint a lakást. Falához leereszthető asztalt és két padot rögzítettek, nyáron olykor itt étkeztünk, beszélgettünk, kártyáztunk. A ház bal oldalán az első szobát csak kivételes alkalmakkor használtuk, ezt rendezték be a legszebben. Ezt követi a konyha a sütőkemencével, itt van a bejárat is. Innen nyílt a lakószoba, ahol egy nagy asztalt is elhelyeztek az étkezéshez. A mögötte lévő kamrában tároltuk az élelmet, háztartási eszközöket. Ezután következtek a gazdasági épületek: külön tehén- és lóistálló, kocsiszín, takarmánykamra, szín a tüzelőfának. A telek végén szénapajta volt. A jobb oldalon szoba, konyha, szoba következik, itt laktak a nagyszüleim, majd a haláluk után a béreseknek adtuk ki." 10 A jánossomorjai ház első szobája a Múzeumban