Bereczki Ibolya: Ételünk- életünk. Skanzen Örökség Iskola 9. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

SZENTGYORGYVOLGYI LAKOHAZ - FÜSTÖS KONYHA A „hajlított", azaz L-alakú zsúptetős lakóházban, a 19-20. század fordulóján egy zalai kisnemesi család utódja, Cseresnyés Imre élt feleségével, kislányával és idős szüleivel. A berendezés ezt a világot idézi fel: a háziasszony a „füstös konyhában" éppen a főzéshez készülődik. A szögletes kemence melletti lócán cserépkanták, köcsögök sorakoznak, mellettük fenekükkel lefelé borított tálak, tányérok várják, hogy az elkészült ételt bennük feltálalják. A szobában szabadon terjengő füst hozzátartozott az itt élők mindennapjaihoz. Hűvös őszi, korán sötétedő téli időben a sok gyantát tartalmazó, vékonyra elhasogatott fenyőhasítékot, foklát tűztek az erre a célra készített állványra és ezt meggyújtva világítottak. 1. Gyűjtsd össze azokat a tárgyakat, amelyeket egy általad kitalált ebéd elkészítéséhez és a mosogatáshoz használhattak! Mi lesz ez az ebéd? írd le a receptet! Mit, hová tennél, miközben fő az ebéd? Milyen anyagból készültek a konyhában látható eszközök? Miért tartották az edényeket leborogatva? Az élet elengedhetetlen feltétele a tiszta ivóvíz. Hol és miben tartották a tiszta vizet? Miben, mivel mosogatták el a zsíros edényeket? Mi történt a mosogatás során használt vízzel? 2. Tippeljétek meg és hasonlítsátok össze, mennyi vizet használhatott a vasárnapi főzéshez, mosogatáshoz a ház asszonya és kb. mennyit fogyasztunk el ma! Hogyan tudnátok takarékosabban bánni a vízzel? HMBKBsiiiMiwrj > & i -.^iiiiiiiiiíihiwilTOfSilii^rK ín ad A szentgyörgyvölgyi lakóház a Múzeumban Világító fokla a füstös konyhában (Szabadtéri Néprajzi Múzeum] 10