Bereczki Ibolya: Ételünk- életünk. Skanzen Örökség Iskola 9. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

SZENTGYORGYVOLGYI LAKOHAZ - FÜSTÖS KONYHA A „hajlított", azaz L-alakú zsúptetős lakóházban, a 19-20. század for­dulóján egy zalai kisnemesi család utódja, Cseresnyés Imre élt fele­ségével, kislányával és idős szüleivel. A berendezés ezt a világot idé­zi fel: a háziasszony a „füstös konyhában" éppen a főzéshez készülő­dik. A szögletes kemence melletti lócán cserépkanták, köcsögök so­rakoznak, mellettük fenekükkel lefelé borított tálak, tányérok várják, hogy az elkészült ételt bennük feltálalják. A szobában szabadon ter­jengő füst hozzátartozott az itt élők mindennapjaihoz. Hűvös őszi, korán sötétedő téli időben a sok gyan­tát tartalmazó, vékonyra elhasogatott fenyőhasí­tékot, foklát tűztek az erre a célra készített áll­ványra és ezt meggyújtva világítottak. 1. Gyűjtsd össze azokat a tárgyakat, ame­lyeket egy általad kitalált ebéd elkészíté­séhez és a mosogatáshoz használhattak! Mi lesz ez az ebéd? írd le a receptet! Mit, hová tennél, miközben fő az ebéd? Milyen anyagból készültek a konyhában látható eszközök? Miért tartották az edényeket leborogatva? Az élet elengedhetetlen feltétele a tiszta ivóvíz. Hol és miben tartották a tiszta vizet? Miben, mivel mosogatták el a zsíros edényeket? Mi történt a mosogatás során használt vízzel? 2. Tippeljétek meg és hasonlítsátok össze, mennyi vizet használhatott a vasárnapi főzéshez, mo­sogatáshoz a ház asszonya és kb. mennyit fogyasztunk el ma! Hogyan tudnátok takarékosabban bánni a vízzel? HMBKBsiiiMiwrj > & i -.^iiiiiiiiiíihiwilTOfSilii^rK ín ad A szentgyörgyvölgyi lakóház a Múzeumban Világító fokla a füstös konyhában (Szabadtéri Néprajzi Múzeum] 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom