Jakab Lászlóné: Bio-kert-ésszel. Hagyományos kiskertek és haszonnövények mai szemmel. Skanzen Örökség Iskola 8. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

„SZERET - NEM SZERET" - TÁRSAS KAPCSOLATOK A NÖVÉNYVILÁGBAN A felületes szemlélő úgy gondolja, hogy egy falusi kertben össze-vissza ültetik a növényeket. Itt egy sárgarépa sor, ott egy pár tő körömvirág vagy sarkantyúka, máshol a vöröshagyma levelei nyújtóznak az ég felé, és mellettük epertövek sorakoznak. Ez korántsem véletlen, mert sok száz éves tapasztalat bizonyítja, hogy az egyik növény jó hatással van a másikra, a harmadik viszont kifejezetten utálja az előbbi társaságát. A vegyes kertben lehetnek zöldségek, gyümölcsök, virágok és fűszernövények is. Akár az életben, itt is tisztában kell lennünk a társadalmi viszonyokkal. Néhány példát bemutatunk a következő ábrákon, de sok hasonlót találhattok az interneten vagy szakkönyvekben is. A VIRÁGOK ÉS FŰSZEREK HATÁSA A ZÖLDSÉGESBEN A virágok, gyógy- és fűszernövények a hasznos rovarokat odavonzzák a kertbe, így ezzel is védik a zöldségféléket a kártevőktől. A császárkorona nagyon dekoratív virág, bármelyik kertnek díszére válik, de a hagymája olyan büdös, hogy nincs az a pocok, amely ne menekülne sírva még a közeléből is. Minden párosításnak van magyarázata. A sárgarépa és vöröshagyma kölcsönösen védi egymást a kártevők támadásától. A sárgarépalégy nem szereti a hagyma illatát, a hagymalégy pedig a sárgarépa szagát utálja. ..De gustibus non est disputandum!"* Hasonló elven működik a többi párosítás is. Nem jó társak Nem ajánlatos viszont egymás mellé ültetni a következő növényeket: a zöldbab és zöldborsó egyaránt a pillangósok családjából származik, hasonló igényekkel elveszik egymás elől a táplálékot. Az is előfordul, hogy közös ellenségeik vannak, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy az egyikről a másikra átterjed a betegség, vagy átvándorolnak a kártevők. Vannak olyan növények, amelyeknél az egyik olyan anyagot bocsát ki, ami gátolja a másik fejlődését. A vegyes ültetés sokat segít a védekezésben, de sajnos ennyi még nem elég a kártevők és kórokozók végleges „kiűzetéséhez a paradicsomunkból". Te mit gondolsz? Dr. Bálint György - ahogy nevezzük: Bálint gazda - szintén úgy gondolja, hogy a növények bizony éreznek. Vannak olyan emberek, akiket „szeretnek", másokat kevésbé. Az általuk kedvelt emberektől jobban viselik a gondozást, legyen az ültetés, dugványozás, oltás stb. Ezeket Bálint gazda: zöldujjú embereknek hívja, akiknek „szerencsés kezük" van a növényápolásban. DE GUSTIBUS NON EST DISPUTANDUM: - latin - Az ízlésről nem lehet vitatkozni 8