Kemecsi Lajos: Városképző. Ipar, kereskedelem a város és falu határán. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

m „A Mátra ötében, egy napsütötte síkságon fekszik ez a szép és népes város. Nevét a Gyöngyös patakról nyerte, mely a közeli hegyekből ered, átfolyik a város déli részén, hajtja a malmokat. A Szent Bertalanról elnevezett főtemplom a piacon áll. ...A városháza a piactéren helyezkedik el, majd a Csapó és Solymos utcán végig nemesi kúriák következnek: a Haller-ház, az Orczy-, Almásy-, Dévay családok háza... A lakosság magyar, katolikus vagy református vallású, de van kevés német és több szlovák... A szőlők egy része a várostól nyugatra elterülő síkságon helyezkedik el, oly közel a városhoz, hogy beleérnek az udvarokba, másik részük a Sárhegy napsütötte lejtőin kelet felé, valamivel távolabb a várostól. Mindkét szőlővidék — a síkságiak és a sárhegyiek, a Mátra erdeivel, hegyeivel a háttérben — derűs benyomást keltenek a szemlélőben." (Bél Mátyás: Heves vármegye ismertetése 1730-35.) 6. Párosítsd a címereket a forrásban említett nemesi családnevekkel! 7. Milyen meglévő ipari és mezőgazdasági tevékenységekről árulkodik a szöveg? 8. Olvasd el a szőlőkapás c. fejezetet Kiss Lajos: A szegény ember élete c. műből! Jegyzeteld ki, milyen feladatai voltak, és mennyi bért kapott egy kapás! www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/városképző 9. Keress a múzeum honlapján elérhető Műtárgy Gyűjtemény adattárában polgári bútordarabokat, amelyek a 8. oldalon lévő Polgári életmód c. fejezetben szerepelnek! írd le a használati adatokat! www.skanzen.hu/látogató vagyok/kutass a múzeumban 10. Nézz utána településed honlapján, hogy lakóhelyed önkormányzata milyen adókat szedett be az előző évben! Azt is vedd számba, hogy ezeket a befolyt adókat mire fordította! 10