Kemendi Ágnes: Szín-Patika. A festő- és gyógynövényismeret alapjai. Skanzen Örökség Iskola 3. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

NAGYKÖRÖSI KÉKFESTŐMÜHELY - „SZERETEK ÉN MINDENT, AMI KÉK..." A kelmefestés kimagasló ága a kékfestő mesterség volt. Igy nevezik a mestert is, és a gondosan mintázott, indigóval kék-fehérre festett vászonárut is. A múzeum Alföldi mezőváros tájegységében álló kékfestő műhelyt Nagykőrösön 1860-tól csaknem 100 éven keresztül a Vladár család működtette. A kékfestő mesterség eredetét a messzi Indiában kell keresnünk. Indiából érkezett Európába a festékanyag is, az indigónövényből készített, kőkemény tömbökbe préselt indigó. Használat előtt ezt meg kellett törni, és finom porrá őrölni. Az egykori kisinasok életét megkeserítette ez a feladat, az inasévek kezdetét jószerivel ezzel a munkával kellett tölteniük. Ám aki ezután is kitartott, abból még mester is lehetett egyszer! Nagykőrösi kékfestőműhely ÍSZNMl Kékfestő anyagok Magyarországon a 18. század közepén honosodott meg a mesterség, német mesterek közvetítésével. A kékfestő ruhaanyag csakhamar a falusi lakosság öltözetének kedvelt anyagává vált. Mindennapi praktikus viseletként nemcsak az aszszonyok, leányok hordták, de férfiing, bőgatya*, mestereknek az elmaradhatatlan kötény, sőt vásározó (batyuzó) kendők, asztalterítők, díszabroszok és még ágynemű is készült belőle. A műhely első helyisége a feketekonyha, ahol a nagy katlanokba begyújtva, az üstökben kifőzték, „beavatták" a festendő vásznat. 1. Mit gondolsz, miért? ^ A szárítás és mángorlás (simítás) után következett a legnagyobb szaktudást igénylő művelet, a tarkázás, azaz a vászon mintázása. 2. Rajzolj a kiállításban lévő mintázófák alapján mintákat! Szárad a vászon a kékfestő műhelyben ISZNMI A mintázatot nem a festék adta, hanem egy sok-sok összetevőből készített mintázó pép, amit mintafával nyomtak a vászonra. Ez a védőréteg odaszáradt, és meggátolta, hogy a festék azokon a részeken befogja az anyagot. Ezt a módszert rezerv-nyomásnak nevezik, lényegében azonos a tojásírás technikájával, ám ahhoz olvasztott viaszt használnak. * BŐGATYA: Férfiviselet, puha pamutvászonból készített bőszárú, derékban sok apró ráncba szedett gatya. 13