Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Érdekes a gőzeke és aratógép munka-értékének megállapítása, mely szerint 600 holdnak megszántása került 4 092 forintba; tehát egy kat. hold 26-30 centiméter mély szántása 6 forint 82 krajcárba került. Az arató-géppel 467 hold termény letakarítása 1 507 forintba került; tehát holdanként 3 forint 22 krajcárba, behordással együtt 4 forintba. Ha ugyanezen munkát kézi aratók végezték volna, akkor holdanként 7 forint 33 krajcárba került volna. A régi szőlőterülete a filoxéra-vészben elpusztult, egy új telepítéssel 60 holdon próbálkozott. Az állatállomány: juh 3 020, jármos ökör 220, sertés 308, hízómarha 100, fejős tehén 180. Eladásra háti- és igás lovakat, csikókat tenyésztett, évenként 18-20 darabot, 350-400 forint árban értékesített. A gazdaság legértékesebb ága, a 180 fejős tehénből álló tejgazdaság. A tehenek, egy része inthali és piuzgaui, másik része vegyes bonyhádi és egyéb hazai tarka fajok, szimenthalival keresztezve. A tejet a budapesti központi tejcsarnokba szállították, 12 üzletrésszel. Egy üzletrész beszerzési költsége 870, 12 üzletrészé 10 440 forint volt. A 180 db tehén becsült értéke 31 300 forint volt, az épületek 9 800 forint, a tehenészeti eszközök 3 422 forint befektetést igényeltek a tulajdonostól. A tejgazdaságba befektetett tőkéje 54 991 forintot tett ki. A gazdaság üzleti eredménye ekképpen alakult. A befektetett tőkének 5% tőketörlesztés, 3%, kockázat, 2% épület évi fenntartása, biztosítása stb., s ez összesen 6 543 forint értéket tett ki. Személyzet fizetésére és felügyeleti költségekre 4126 forintot fordított. Vasúti szállítási költségre, üzleti költségre, a forgó tőke kamatára, fuvarozási költségre 11 688 forint ment el. Az állatok takarmányozási költsége 20 691 forint volt. így az összes kiadása évente 41 860 forintot tett ki. Egy tehénre 232 forint 22 krajcár kiadás esett. Bevételei: megtérítés trágya-értékben 7 776 forint, borjú eladásból 4 536 forint, 378 870 liter tej, literje 9,3 krajcár. Összes bevétel: 48 956 forint, egy tehénre tehát 271 forint 95 krajcár bevétel jut. Levonva ebből a 232 forint kiadást, egy tehén után 39 forint 73 krajcár tiszta évi haszon marad. A juhászatot és marhahizlalást főleg trágyaszerzés miatt végezte. A 3 120 darabból álló juhászatot romboulette és angol húsjuh fajok keresztezésével tenyésztette. Évi kiadása 19 038 forint volt, tehát darabonként 6 forint 10 krajcár. Bevétele ebből az ágazatból 16 629 forint, tehát darabonként 5 forint 33 krajcár. Ezen a területen tehát juhonként 80 krajcár veszteséggel számolhatott, de a trágya miatt fenntartotta a juhászatot. A gazdaságnak a mezőgazdasági idénymunkák időszakában sok munkásra volt szüksége. A sürgős nyári kapálás idején és aratáskor vidékbeli munkás nem volt kapható, a hiány pótlására májustól októberig 250-300 állandó felvidéki, tót napszámost fogadtak fel, akiknek napibére szállítási és ellátási költséggel együtt a következőképpen alakult: kapálásra férfinak átlag 77 krajcár, aratáskor átlag 1 forint 19 krajcár, női munkásnak 61-66 krajcár került kifizetésre. A napszám különben a megye hegyvidékén és alföldjén nagyon változó volt. Egerben és Gyöngyösön, amíg a szőlő el nem pusztult, a nyári szőlő-napszám 80 krajcár és 2 forint között váltakozott. Később általában a téli napszám 40-50 krajcár, a hegyvidéken 30-35 krajcár lett; a tavaszi napszám 50-60 krajcár, a nyári 80 krajcár-1 forint volt. A megyének búzatermő vidékén a nagyobb birtokokon, az aratásra felvidékről e területre özönlő munkások; arató-részért, vagy pénzért végeztek munkát. Egerből 1 000-1 500 munkás ment szerte az országba a téli kenyér megszerzése végett aratási munkálatokra. 25