Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

BENICZKY GYÖRGY FÖLDBIRTOKOS GYÖNGYÖSNEK A MÁTRA FELÉ ESŐ RÉSZÉN Beniczky úrnak nem sok barátja volt. Sűrű szemöldöke egybenőtt orra felett, s ez még jobban kihangsúlyozta éles tekintetét. Úgy nézett ki, mintha állandóan harcban állna valakivel vagy valamivel. Alsó állkapcsa kicsit előrébb állt a felsőnél, ezért szépen nyírt bajusza alatt állandóan látni lehetett elülső fogait. Olyan érzést keltett, mint aki állandóan vicsorog. Beszéde is ennek megfelelő volt. Fogai között szűrte a szót, erősen hangsúlyozta az „a" hangokat, s ezáltal egész beszéde pattogóvá, parancsoló hatásúvá vált. Egyébként sem tűrte, ha ellentmondtak neki. Mindig próbálkozott valami újjal, mással, s bár sokszor tört bele a bicskája az újításokba, ezek nem szegték kedvét. Azt lehet mondani, hogy kemény legény volt. Ha valami mellett letette a garast, annál ki is tartott. Űzte, hajtotta azokat, akik csatlakoztak hozzá. Beniczky György Egerben született 1837-ben. Pesten végezte az elemi és a középiskolát, majd Hohenheimbe, mezőgazdasági főiskolára küldték szülei, valószínűleg a régi birtok irányítójának akarták nevelni. Hosszabb külföldi tanulmányút után át is vette a család Gyöngyös melletti birtokát, mintagazdaságot szervezett, mégsem telepedett meg. Hamarosan bekapcsolódott a politikába. A Deák-párt színeiben 1872-ben az gyöngyösi kerület képviselőjévé választották - s haláláig ezt a kerületet képviselte. A politika és az üzlet erősen vonzotta Pestre. A francia Union Générale és a bécsi Lánderbank által alapított Magyar Országos Bank la Vasútbank utódjának) alelnöke lett. Ez a bank kifejezetten iparszervező tevékenységet fejtett ki. Ők alapították 1881-ben az Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat részvénytársaságot, amelynek elnöki tisztével Beniczky Györgyöt tisztelték meg a vállalkozást finanszírozó bécsi bankárok és pesti malmosok. A társaság sikeresen és szolidan fejlődött, az ötödik helyet vívta ki magának a hazai bányavállalatok között, és úgy látszik, vele együtt gyarapodott elnöke is. Szenvedélyesen gyűjtötte az értékpapírokat; Gödöllőn kis kertet és pihenőházat vásárolt, s 1885-ben házat épített az Erzsébet körúton. Vagyona több mint negyedmillió forintot tett ki, ami akkortájt csupán a módos polgári szintnek felelt meg. A vezető réteg soraiba nem vagyoni helyzete, hanem társadalmi és politikai pozíciója emelte. Kimagasló tettek a politikában sem fűződnek nevéhez. Beniczky György úrnak Gyöngyössolymos és Gyöngyöstarján határában egy birtoktestet képező, 2 530 holdat kitevő birtoka volt. Összetétele a következő: 340 hold szántó, 60 hold kaszáló, a többi erdő és erdei legelő. Az erdő bükk-, tölgy-, cserfákból állt. Sikeresen kísérletezett fenyőfák telepítésével is. A fák anyagát dongákra használták, ám a szőlő pusztulása után arra már nem volt igény. A tűzifa méterenként helyszínen 1-1 forint 50 krajcárba került. A gazdaságban 6 lóerős cséplőgép, egy triör, két répa-, egy szecskavágó gép volt. A lejtős földeken gőzerejű ekét vagy vetőgépet nem tudott alkalmazni. Termékei: búza, repce, rozs, árpa, zab, kevés kukorica, lucerna, vörös here, burgundi répa, melyet ugarrendszerrel termelt. Állatállománya: birka 1 000 db, sertés 200, szarvasmarha 30, ló 30 darab. A gazdaságban egy 25 lóerős stabilgéppel működő gőzmalom volt részőrlésre berendezve. A birtokon gazdag kőszéntelep volt, melynek értékesítését rövidtávon tervezte a gazdaság tulajdonosa. A birtok évi bruttó bevétele 13 674 kiadása 4 186 forint volt. 26