Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

ZAKARIÁS JÓZSEF FÜRDŐORVOS ÉS A GYÖNGYÖSI FÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓJA A főorvos úr komoly személyiség volt. Nagy gondot fordított arra, hogy öltözete, egész kinézete tükrözze a fürdőtársaság nagyszerűségét, megbízhatóságát. Ruháit Pesten varratta, cipőit több mint 20 koronáért készíttette Pesten a belvárosban. Volt egy sajátos fejtartása, miközben vendégeivel tárgyalt. Fejét kissé jobbra döntötte, éles tekintetét leereszkedő szemhéjával fedte el, balszemének szemöldökét pedig egy kissé felemelte. Betegei, a fürdő vendégei el is nevezték Zakariás-kacsintásnak ezt a tartást. Zakariás József teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy vállalkozása csak akkor marad életképes, ha azt minden szempontból vonzóvá tudja tenni. Pesti útjai alkalmával sűrűn kereste fel a kávéházakat, ismerkedett színésznőkkel, politikusokkal, lobbistákkal. Nem sajnálta pár napra ingyen is vendégül látni őket fürdőjében. Nagy gondot fordított a tisztaságra, s arra, hogy a nap bármely pillanatában szórakozásra leljenek vendégei. Választékos ital- és szivarkészlet szolgálta a beszélgetések helyszíneként szolgáló előtér kényelmét. A hölgyeknek a park eldugott, árnyas sétányai jelentettek örömöt, ahol álmodozva, esetleg egy-egy fiatalabb férfi karján csüngve csacsoghattak, pletykálhattak, sétálhattak a nap bármely időszakában. A fürdőkultúra Magyarországon is a legrégibb műveltségi javak egyike. A köznapi megközelítés elsősorban a tisztálkodásra, tágabb értelemben a testápolásra gondol, pedig az csak az egyik fontos eleme. Szerves részét képezi az egészségügynek és az orvostudománynak, sőt akár a vallási és a köznapi szokásoknak, esetenként a művészetekhez is kapcsolódik. Az egykori Habsburg Birodalomban és a vele szomszédos, főleg délnémet, svájci, észak-itáliai területeken, majd kiváltképpen az Osztrák-Magyar Monarchiában olyan karakteres fürdőélet alakult ki, amelyet ma egyedi kultúrtörténeti jelenségként tartunk számon. Közvetlen előzményei a 18. század utolsó harmadáig nyúlnak vissza. A gyógyhatású ásványvizek gazdagsága a Kárpát-medence számos vidékén régi földtörténeti korok óta adott volt. Ehhez társult a késő tavasztól kora őszig kedvező éghajlat, a változatos domborzat és növényzet, csaknem mindenütt az elragadóan szép táji környezet. Habár némelyik gyógyvizet az ókortól kezdve ismerték és éltek vele, a természeti kincsek igazi felfedezéséhez, majd hatékony használatához szükség volt a fölvilágosodás természetkultuszára, a modern orvostudomány és a vegyészet kibontakozására is. Ám a leghatásosabb forrás és a leggyönyörűbb táj vonzása sem érvényesülhetett igazán kedvező megközelítési lehetőségek híján. Nem szólva a kényelemről, azaz a vendégnek az otthonában megszokott körülményekhez hasonlót kellett találnia a fürdőhelyen is. Mind a közlekedési útvonalak, mind a fürdőhelyi épületek és felszerelésük kiépítéséhez azonban pénz, főleg beruházható tőke kellett. Végül nem feledkezhetünk meg a polgári társadalom leleményéről, a munkaidő és a szabadidő világos megkülönböztetéséről, döntően annak a fölismerésnek a tudatosulásáról, hogy a valóban eredményes munkához szükség van pihenésre, akár a lehetőleg teljes kikapcsolódást biztosító többhetes szabadság igénybevételével is. Az elmondottakból következik, hogy a fürdőélet, e manapság kissé régies ízű szó jelentése miért foglalta magában hosszú ideig a tisztálkodást, a gyógyulást, a pihenést, a nyaralást, sőt a szórakozást egyaránt. A 19. század közepéig a mátrai gyógyvizek többségét nemhogy távoli tájakon, messzi országokban, de még Magyarországon is kevéssé ismerték. Amennyiben tudtak gyógyhatásúkról, használóik többségében szűkebb környezetükből kerültek ki, amit leginkább a hátrányos közlekedési viszonyok és a fürdők kiépítetlensége magyaráz. A köznyelv a látogatók zömére utalva, parasztfürdőnek nevezte a szegényes infrastruktúrájú, elsősorban a közvetlen környezet lakóit vonzó kis fürdőket. Ezek egy része mindössze szabadban földbe mélyített fürdőzési lehetőséget biztosított, 22