Kemecsi Lajos: A magyar kocsi (Skanzen füzetek. Szentendre, 2013)

távoli településekről szerezzék be járműveiket. Gyakori az, hogy a jelenleg használt jármű alkatrészei egymástól térben és időben távol készültek. Napjainkra eltűnt a kocsioldal színének hovatartozást jelző szerepe is. Eredetileg a kocsik oldalát - elsősorban a könnyű, személyszállítókét - szinte községenként eltérő színűre festették. A szekerek hosszának változtatása a különböző funkciójú felhasználással köthető össze. A szálasrakomány hordásának igénye indokolta a leghosszabb, akár több mint 5 méteres oldalak alkalmazását. Egyetlen gazdaságon, településen belül is többféle méretben léteztek szekerek. A legrövidebb szekerek (kb. 130-160 cm] Észak-Tiszántúlon, a kapcsolódó Partium és az erdélyi Mezőség elzárt településein voltak (190 cm). A kétlovas alföldi szekerek és dunántúli kocsik többsége a 20. század elején kb. 220 cm hosszú volt. Elosszú oldalú szekereket a Dunántúl, az északi népterület és a Székelyföld parasztsága használt széna- és gabonahordáshoz. A nyelvterület nyugati és keleti szélein találjuk a leghosszabb szekereket. Vasban, Zalában, Veszprémben helyenként 5 m hosszú szekéroldalakat használtak. Hangsúlyos, esetenként táji típust jellemző jármű alkatrész, a kocsi elejét, illetve hátulját lezáró, lekapcsolható saroglya, amely a szekér megnyújtására és a rakodótér lezárására egyaránt szolgálhat. A szekérsaroglyák különböző fejlettségi szinten állnak s jelzik a szekérgyártás, a járműkultúra fejlettségét egy-egy vidéken. A díszesen vasalt, ívelt és igényesen faragott saroglyák a lovas kocsik alkatrészei. Az erősebb szerkezetű, létrás szerkesztésű saroglya az ökör fogatolású szekerekre volt jellemző. A paraszti szekerek, taligák kocsiszekrénye elöl és hátul igen gyakran nyitott. Mindkét végükön nyitottak a szálasrakomány szállításához szolgáló hosszú oldalú szekerek is. A szekér felépítményének kulcsa a szekérderék, a két oldal rögzítésének, kitámasztásának módja. A lőcs a rakoncánál hosszabb és felső felén jellegzetesen hajlott, görbe rúd, amelynek alsó vége a kerékagyból kiálló tengelyvéghez van rögzítve, másik vége pedig a szekéroldal