Kemecsi Lajos: A magyar kocsi (Skanzen füzetek. Szentendre, 2013)

Április 20-án a moszkvai követtel együtt Bécsbe utaztunk,... Pesttől 10 mérföldnyire egy faluban kocsira szálltunk, amelyet három ló egymás mellett futva húzott, és amelyen ugyanakkor vas egyáltalán nem volt. A kocsissal együtt négy személy jött, futottak (ugyanis a lovak) éjjel és nappal, Pesttől Bécsig... Ez egy egész kényelmes utazás, ami szükséges: ágy, ruhák, étel és ital megvan, s így az utazás nem jelent nehézséget...". Moszkvai Feljegyzések című munkájában pedig Elerberstein ezt írja: „Magyar kocsira szálltam, amelyet három ló húzott s a leggyorsabb szárnyalással utaztam, és a 30 mérföldre eső Budára kevesebb mint két óra múlva érkeztem. Ennek a gyorsaságnak az az oka, hogy megfelelő távolságok szerint célszerű a lovak pihentetése és váltása... Negyedszer, Győrtől 6 mérföldnyire Kocs faluban, amelytől a szállítószekerek is a nevüket kapták, és innen közönségesen Kocsinak nevezik". Jeremias Schemel augsburgi festő 1568-ban megjelent könyvében szereplő színezett rajz az első, jelenleg ismert ábrázolás a kocsiról. A kép felírása ungarische Gutsche őrzi a jármű nevét. Bemutatja, hogy a kocsi derekát vánkosok, gyapjúval töltött zsákok tették kényelmessé. Ezek szerint a korabeli szekerektől eltérően, gyorsjáratú, könnyű jármű volt, eleinte vas alkatrészek nélkül készítették. Elárom lovat fogtak be eléje hámfával és istránggal és négy utast szállíthatott poggyászukkal együtt. A hármas fogat kétségtelenül egyik legjellemzőbb sajátsága lehetett és maradt még jó ideig. Jellemzői még, hogy a kocsi favázát fűzfavesszőből fonott kas tölti ki, amely hátul magasabbra emelkedett, nagyobb a hátsó kerék, az oldalaknak lőcsös kitámasztása volt. Az ábrázolás is mutatja, hogy a kocsiszekrény nem volt felfüggesztve, hanem a tengelyeken (párnafán, fergettyűn) nyugodott. Ez indokolta a puha párnákat is, hiszen csak ezek csökkentették a rossz utakból is adódó erős rázkódást. Egyes feltételezések szerint szintén csökkentette a rázkódás hatását a vasalt szekerekhez képest az, hogy a könnyű fa vázszerkezet, a facsapok és fatengelyek rugalmasak voltak. Az úri utasok a kocsi hátulsó részé-