Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A falvak építészete - Beszédes Valéria: Egy Duna menti műemlék falu

Béreg utcahálózata alapján készültek, viszont falvaink és városaink múlt századbeli állapotáról szinte ez az egyetlen megbízható forrás. A beregi leírás igencsak szűkszavú, a falu akkori jegyzője, llija Tucakov írta; néhány megjegyzése — leírása szűkszavúsága ellenére is — értékes. Közleményét a falu történetével kezdi: ,A helység története azokban az években kezdődik, amikor a pogányok Bosznián és e tájon átvonultak és feldúltak mindent. Következésképpen errefelé menekültek a bosnyákok, és itt az erdőben felütötték lakásaikat. Később kis falvakat, szállásokat építettek, amiből keletkezett később Béregh helység. Valószínű a Szbég névből ered, ami illírül »menekült helységet « jelent"

4

. Ez alkalommal nem kívánunk kitérni a falu nevének etimológiájára, a Béreg elnevezés valószínű a Berek alakkal van összefüggésben, s ha a földrajzi viszonyokat vesszük figyelembe, akkor az a község erdős-mocsaras környezetére utal. Mai hivatalos elnevezése a húszas évek elején alakult ki, ugyancsak hangtani hasonlóság alapján kapta a Breg elnevezést, ami egyben arra is utal, hogy a község dombokon helyezkedik el. Tucakov jegyző nem figyelt fel a falu furcsa alaprajzára Pedig a kérdőív használata erre lehetőséget adott volna. Módunkban állt tanulmányozni az ugyanebben az időszakban készült bajmoki felmérést, itt olvashatunk a legfontosabb utakról, a falu alaprajzi „szépségéről"

5

. Csalódásunkat fokozta az 4. Vajdasági Történelmi Levéltár (Karlóca), Ormos gyűjtemény, 6. doboz, 324—337. 5. Vajdasági Történelmi Levéltár (Karlóca), Ormos gyűjtemény, 5. doboz, 204—297.