Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A malomipar emlékei - Bordás Attila: A feketicsi széldarálók
épület kb. 4,5 méter magas volt. A vitorlaszárnyak hossza pedig 4 méter. A szélkerék fékje szintén a nagyobb szélmalmokéhoz hasonlóan volt megoldva, akárcsak az elfordító szerkezet, azzal a különbséggel, hogy itt az egész ház hat pontban érintkezett a kör alakot képező egy-két ujjnyira kiálló akácágakkal és ezen is forgott. Az érintkezési felületet avas szalonnával kenték. A vitorla tengelyén volt egy egyméteres átmérőjű fogaskerék, ennek (fa)fogai vitték át a forgást az orsóra Az orsóba öreg cséplőgép kazáncsövei voltak ékelve. Alul a forgó malomkövet kazáncsőból kiképzett keresztvas rögzítette. A felső malomkő volt a forgó. Ez a malomkő még ma is megvan Németh Sándorék udvarában az oldalazó persellyel és a keresztvassal. Ha böjti (tavaszi) szél fújt, naponta öt zsák kukoricát is megdarálhattak. Németh Sándor feketicsi adatközlóm segítségével Kunhegyesre is eljutottam, megnéztem a kunhegyesi szélmalmot, amely esetleg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba kerül. Meglátogattam a Hódmezővásárhely környéki, kopáncsi tanyamúzeumot, ahová az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség egy mártélyi széldarálót telepített át 22 . Ezenkívül összehasonlításul VAMEKA, Josef, OLSZANSKJ, Henryk, OP DE HIPT, Hermann könyveire, valamint YZERMAN és HAWKSLLEY írásaira támaszkodtam . Az irodalom alapján megállapítható, hogy a széldarálók elterjedtek Délkelet Lengyelország Pogorze vidékén (a régi Galícia), Északkelet Morvaországban a Beszkidekben, Északkelet Szlovéniában és a már említett Hódmezővásárhely környékén. A feketicsi szóidarálók közt, úgy látszik, egy sem hasonlított a kopáncsi tanyamúzeumban látható széldarálóhoz. Ez utóbbi esetében a bódé tetőszerkezete egy kb. 2 méter magasságú karón nyugszik a vitorla felőli részen. A bódé csúszótalpa a vitorlával ellenkező oldalon támaszkodik meg és ott van a bódé ajtaja is. Az egész bódét egy ember is elfordíthatja, ha háttal állva az ajtónál egy kicsit megemeli a csúszó talpat és a karó körül elfordítva a vitorlákat merőlegesen állítja a szél irányába. A belső szerkezet a LAMBRECHT Kálmán által papucsos szélmalomnak nevezett szerkezetnek felel meg 24 , ezt PONGRÁCZ Pál egyszerűen egyköves szélmalomnak nevezi: „de mivel alkalmazása igen kis mérvű volt, azért mint külön típust nem említjük, csupán mint történelmi formát" 25 . PONGRÁCZ hivatkozik TÁRKANY Szűcs Ernőnek a hódmezővásárhelyi széldarálókról szóló leírására Ezeket egyébként tudtommal a magyar néprajzi irodalom nem tjpizálta A holland malomkutató NIJHOF házaspár angolul post mill-nek tipizálta A post mill bakos szélmalmot jelent, de ez a szélmalom nem bakos, hanem inkább paltrok típusú. OP DE HIPT, Hermann szerint a paltrok olyan szélmalom, amelynek nincs bakja, vagyis nem cölöpön forog 2 A paltrok típusú szélmalmokat REYNOLDS, John angol és STOKHUYZEN, F. holland malom kutatók is leírták. Angliában a smock-mill 22. NIJHOF de, Knegt — NIJHOF de, H. 1985. pontos műszaki leírást adnak a széldarálóról. SZENTI Tibor rendelkezésemre bocsátotta saját fotóit: Mártely-Feketehalom — Hegedűs-féle széldaráló (1974) ; Hódmezővásárhely-Puszta, széldaráló (1981), ahol deszkát használtak a vászon helyett; Szegvár-Ludashalom (1975), hatszámyas vitorla épület nélkül. 23. VAREKA, Josef 1982.; OLSZANSW, Henryk 1976; OP de HIPT, Hermann é.n.; HAWKSLEY, R. H. 1982.; YZERMAN, AJ. 1982. 24. LAMBRECHT, Kálmán 1911. 89—91., 5. ábra 25. PONGRÁCZ Pál 1957. 52., 50. ábra 28. NIJHOF de, Knegt — NIJHOF de, H. 1885. 27. OP de HIPT, Hermann é.n. 127.: .Vmdmühle, die keinen Bock hat, sondern wo der Kasten bis auf eisener Rollen läuft Paltrok bedeutet im Holländischen eine wertes, langes Gewand, wie es von Mönchen getragen wird*. STOHUYZEN, Ir. F. 1981. 43—48., négy ábrával, egy fényképpel. A lényeget eredetiben idézem: .De typische paltrok molens waren genoemal naar de wijd urtstande rekken (=jassen), de Palts-rokken die een vrij algemeen ged ragen kledinstuk waren tusa en 1550 en 1630 en bepaald niet alléén gedragenbweerden door doopsgezlnde kluchttellngen nrt de Parte, zoal vsak wordt beweerd'. REYNOLDS, John 1974. 189.: jxdrok mW, the ear Ii st type of wind driven sawmill Introduced In Holland et the end of sixteenth century', 6 azonban erre a típusra egy angol kifejezést is használ, ez a smock-mtl (munkazubbony-malom?): .timber framed counterport of the tower mill, elad in the weather boarding, an named after a francled resembblance to the coutrymann's white line smock*.
