Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A malomipar emlékei - Bordás Attila: A feketicsi széldarálók
kifejezés (munkazubbony malom) is használatos, mert a paltrok tulajdonképpen bokáig érő kabátot jelent és a malom olyan mint egy ember, aki egy ilyen kabátban forog. Tehát a hódmezővásárhelyi széldaráló is paltrok típusú, ugyanúgy, mint a feketicsi Németh László-féle. A bakos és a paltrok típusú szélmalmoknál az egész malomház forog, a paltrok típus külsőre tornyosra hasonlít, pedig a tornyosnál csak a tetőszerkezet fordítható el a vitorlával együtt. A többi feketicsi széldaráló ezek szerint bakos típusú. Ha tartjuk magunkat a LAMBRECHT-féle tipológiához, melyet Déloroszországi széldaráló MOLLER, PONGRÁCZ Pál egészített ki ós négy Max: Windmühlen. Woche (Berlin), kritériumot vezetett be a tipizálásra. 1905. jul. 993. nyomán A malomház, jellege szerint, lehet: bakos, tornyos és bástyás, amelyhez a paltrokot is hozzá lehet venni. A tipizálás elvégezhető még a rendeltetés, az energiafelvevő szerkezet és az energiatovábbító szerkezet alapján is. Ha ezeket a kritériumokat vennénk alapul, akkor a jugoszláviai szélmalmokat tipizáló NIKOLIC Rajkó munkáját is kiegészíthetnénk azzal, hogy a Tisza-menti és a tengermelléki nem lenne külön típus, csupán változata a tornyos szélmalomnak. A Tisza-menti szélmalmok a malomház jellege szerint csonka gúla, a tengermellékiek pedig henger alakúak, mindkét esetben a tetőszerkezet a vitorlával fordítható a szél irányába. Az északkelet szlovéniai szélmalmok esetében pedig a forgó típus bakos szélmalom, a prleski tornyos típusú, a sentmiheljski turbina típusú, a dolgogorski vízszintes szélkerekű malom lenne. Végezetül nem érdektelen GYÖRFFY Istvánt idézni, aki Falusi malmok című 1920-ban megjelent munkájában írja: „Többen azt állítják, hogy a reformáció után Hollandiába kiment tanulóifjúság hozta volna be hazánkba (a szélmalmokat). Lehetséges, hogy a mostani szilárd falazatú szélmalmokat csakugyan Hollandiából hozták be, de nem valószínű, hogy a szélmalom teljesen ismeretlen lett volna nálunk eladdig, mert szomszédságunkban: Oroszországban, Romániában, Bulgáriában, Törökországban (és csak egyetlen kiegészítést tennék hozzá: Dalmáciában — B. A.) általában az egész keleten, nagyon közönséges ősidők óta" 28 . LAMBRECHT Kálmán egyik megjegyzése is figyelmet érdemel: az „orosz" szélmalmokat a dorozsmai mozgó kunyhóhoz hasonlítja, amelyre vitorlát kell csak helyezni 29 . 28. GYÖRFFY István 1943. 230—231. 29. LAMBRECHT, Kálmán 1911. 30.
