Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Harkai Imre: A topolyai szállások
tenek. A századforduló előtt két szárazmalmot bontottak le, egy szálláson pedig egyet építettek. A mezőgazdaságra a termelés korszerűsítése és gépesítése (cséplő-, arató-, vetőgép, irtó és töltögető eke, szecskavágó, morzsoló), valamint a tőkés viszonyok erősödése jellemző. Mind nagyobb területen termelnek búzát és kukoricát, majd ipari feldolgozásra cukorrépát és napraforgót. A vármegye magánépületeinek 20 %-át a tanyákon épült fel. A századfordulóra az örökösödések és eladások felaprózzák a földbirtokokat, és a kis birtokkal rendelkezők végleg kinn maradnak a tanyán. A nem földműves is földet vesz és szállást épít, majd bérbe adja. Orvosok, jegyzők, fakereskedők, téglagyárosok, stb. vásárolnak földet, tanyát és a földművelésbe fektetik a tőkéjüket. Egyre többen maradnak kint a saját tanyájukon vagy bérelik a tanyákat, és teljesen kinti életmódra rendezkednek be. Azonban továbbra is szoros kapcsolatban maradnak a mezóvárossal, amely számukra a közigazgatást, a piacot, a bevásárlási lehetőséget, az egészségügyet, az oktatást stb. jelenti. A tanyák Topolyával egy települési-gazdálkodási egységet alkottak. A századfordulón már léteznek farmtanyák, vagyis olyan tanyák, ahol a gazda egyetlen szállási házában él és dolgozik. Ezeknél a családoknál a lakóhely és a munkahely egybeesik és a tanyára korlátozódik. A telken sok gazdasági épület és kísérő építmény található. A birtokfelosztás ós a gazdálkodás mind intenzívebbé válása azt eredményezi, hogy a gazdák állandóan kint laknak a tanyán. Az eladósodottak és elszegényedettek fel is adják városi házaikat. Ugyanakkor a bérlők is saját tulajdonukban lévő tanya megszerzésére törekedtek. A megvett tanya egyidóben lett munkahely és lakóhely. A választókerületek megállapításakor 1901-ben így írnak: 44 azon szállásiak pedig, kiknek a belsőségen lakházuk nincsen, a IV. körhöz veendők..." A város külterületén a községi tanácsülesi jegyzőkönyv szerint a tanyák oly nagy számban vannak, hogy ennek következtében a tankötelesek száma is annyira felszaporodott, hogy legalább két tanyai iskolának felállítására igényeltetik." Az 1908-ban megindított tanyasi iskolaépítési akció következtében a községi bizottság három út: a zentai, becsei és kishegyesi mellett látott lehetőséget iskolaépítésre. Ezek közül a zentai út mentén 1911-ben épül fel a tanyasi iskola Az iskola felépítése előtt a szállásokon „zugiskolák" működtek, amelyekben szegény napszámos emberek tanították a gyerekeket 45 . Tanyák a két világháború között Az I. világháború befejezésekor Bánát, Bácska és Baranya az 1918. december 1-jén kikiáltott Szerb-Horváth-Szlovén királysághoz került. A nehéz társadalmi problémák fokozódtak. A helybéli szegénységet az egyoldalú agrárreform kisemmizte. A passzív területekről idetelepített telepeseket az állam magára hagyta gazdasági nehézségeikben. BRINDZA Károly a község munkásmozgalmának írója összegezte ezt a helyzetet 46 . Az I. világháború kezdete előtt a nagy kiterjedésű Zichy birtokot eladták ós felaprózták. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a földreform előtt az egész topolyai községben 23 birtokosnak volt 500 holdnál nagyobb birtoka Ugyanakkor 2100 föld nélküli családot tartottak nyilván. 44. Topolya község tanácsülesi jegyzőkönyvei, 1901. december 5. 45. BERAUER József 1896. 261. 46. BRINDZA Károly 1974. 18.
