Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Baranya megye természeti, politikai, helyrajzi leírása 1785-1786-ban
nitis), más esetben fából és vesszőből (ex lignis et virgis) vagy sövényfonásból (ex sepibus contextas) áll. A sövényfalú épületek szerkezetéről keveset tudunk meg. Ez nem volt kérdés. A Drávaszél néhány falujában Siklóstól délkeletre Harasztiban, Oldon, Mattyon, Kassádon és Torjáncon említik, hogy a házak talpfádon állnak. A talpfa esetében azt hisszük, hogy a följegyzők figyelme nem mindenütt terjedt ki erre a részletre. A fenti példák talán olyan kivételek, amelyek a leírás célja szempontjából fölös információt is tartalmaznak, a talpas építkezés föltehetőleg gyakoribb lehetett ebben a megyében. Tudjuk, hogy a mohácsi csata során elpusztult Merse falu helyén a régészeti ásatások talpgerendás házat is föltártak. A talpas-vázas építkezés 18. századi jelenlétét több levéltári adat is bizonyítja. 71 Sövényfalú házat legnagyobb számban a Hegyháti járásban, annak főleg közepén és nyugati részén (a magyar lakosú falvakban), a Siklósi járásban: Ormánság északi szélén (Harkány, Ipacsfa) s a vele határos néhány drávaszögi faluban (Bisse, Kistótfalu, Vókány, Siklós, Kisharsány, Nagyharsány) és a Szentlőrinci járás délkeleti falvaiban találunk, melyek a közép-baranyai néprajzi csoporthoz tartoznak. Előfordul még a Tolnából átnyúló Völgység területén (Vékény, Császta) és a Duna mentén nagyobb részt vegyes nemzetiségű községekben: Szebény, Somberek, Rácgörcsöny, valamint Dunaszekcsőn és Kölkeden. Bizonyos, hogy fonottfalú lakás több lehetett ekkor Baranyában, de a leírás csak faanyagú épületként jelölte őket. Például a Siklósi járás területén 8 faluban jegyeztek föl sövényfalat. Ugyanebből az időből maradt fönn a már idézett kimutatás a siklósi uradalom 20 falujáról, amely 1780 és 1783 között a jobbágyoknak adott épületfát írta össze darabszámra, épületelemként, épületfajtánként. A 20 faluból Nagyharsányban, Viszlón, Radon és Kóróson a jobbágyok nagy számú karót és több szekér vesszőt vesznek igénybe házaikhoz. A Széchényi-féle leírásban ezek közül csak Nagyharsányban említenek sövényházat. És ha még azt is számításba vesszük, hogy a jobbágyok ehhez a legcsekélyebb értékű építőanyaghoz más úton-módonpa^minden bizonnyal föltételezhetjük, [ hogy a térségben nagyobb lehetett afonottfalu házak aránya. Mind a leírás, mind az idézett kimutatás adatai a lehetséges mennyiség alsó határaként értékelhetők. Mohácson például nem is jelzik a sövényfalat, pedig az 1774-es tűzkár összeírásakor 44 ház közül 30 sövényből készült, további 9 sövényből és vályogfalú konyhából alít. Ekkor itt még új ház is épült sövényből, két szobával, kamrával, vályogfalú konyhával és kéménnyel nád fedél a\á. ]^0Jaiub6\ Nagyhar | sányban-, Viszlón, Radon ócKórósona jobbágyok nagy számú karót és 4öbbszo kéYvesszőt vesznek igénybe hazaikhoz. A Szóchónyi-fólo leírásban ezek kőzülcsak Nagyharsányban említőnek sövényházat. És ha mcgj Számos nevet használ a Descriptio a főidből készült falakra. Markánsan megkülönbözteti a vályogot a földből-, sárból rakott homogén falaktól. Az utóbbiak közül kiválik elterjedtségével és egyértelmű megfogalmazásával a vertfal (terra contusa, terra conculcata, terra coacta). A kisharsányi házak jellemzéséből az is kiderül, hogy ez a falféleség nyers, kezeletlen földből készült (ex cruda concussa terra). Ezzel szemben ritkán ugyan, de előfordul, hogy sárból alkotott vertfalat említenek (Domus... exluto contusa), mely a Baranyában is otthonos zsaluzott és kalodás fal sárból rakott változatára vonatkozhat. Váralján és kör69 III. 222-239. oldalon pl. ...basibus impositas habent ligneis... III. 226. TO BALASSA M. Iván 1985. 91. 71 Lásd például a sellyei Batthyány uradalom 1747-es összeírását BmL. Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltára 197. doboz. 72 Lásd a 2. jegyzetpontot! 73 A 23. számú, Sarkics Antun háza: .Domus nova ex Sepimentis erecta, consistens, ex duobus cubiculis, una Camera, Culina autem ex crudis Tegulis una cum Camino Arundine tecta." Mohácsi tűzkár összeírás és becslés. BmL. Baranya vármegye közgyűlési iratai 1774. II. 38. 7 < III. 42.
