Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Szabolcs-Szatmár megye népi építészetének kutatása eddig legnagyobbrészt a helyszíni vizsgálatokon alapult

1

, történeti adatokat csupán néhány munkánál építettek be a vizsgálat menetébe

2

. Az így feltárt anyag jól kiegészítette a terepmunka során szerzett információkat, ám egy régebbi, a recens néprajzi kutatás által már el nem érhető korszakot tüzetesebben feldolgozó népi építészeti monográfia még nem született. Munkánk ezen a hiányon próbál enyhíteni: egy, a XIX. század 40-es éveiben készült, az egész akkori Szabolcs megyére kiterjedő összeírás és az ahhoz kapcsolódó, mintegy nyolc év leforgása alatt keletkezett iratanyag feldolgozásával az említett időszak népi építkezésének keresztmetszetét szeretné vázolni. A feldolgozott forrásanyag az 1843-ban létrehozott Szabolcs vármegyei Tűzkármentesítő Intézet irattára. Ebben szerepelnek a megye településeinek épületeit tartalmazó összeírási tabellák (kivéve Nyíregyházát, mely külön hozott létre „Viszonos Tűzkármentesítő Intézetet"), valamint az intézet fennállása alatt keletkezett, főleg a tűzesetek kivizsgálása során készült jegyzőkönyvek és levelezések. Az egész iratanyag 3,80 folyómétert tesz ki a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár iratai között

3

. A Tűzkármentesítő Intézet tulajdonképpen egy egész megyére kiterjedő biztosítási intézmény volt, melyet 6 éves időtartamra hoztak létre. A biztosítás — az alapszabály III. pontja szerint — ,,ki terjed Városokon, Falukon és Pusztákon lévő minden Épületek éghető részeire, és az azokban lévő olly belsőkre, mellyek éppen az Épület alkotó részeit teszik — továbbá a' Termesztményekre, 's mind azon károkra, mellyet az egyesület valamellyik Tagja Tűz által, vagy annak terjedése meg gátlása tekintetéből el rongált biztosított vagyonába szenved." A fentiek alapján készült az egész megyére kiterjedő összeírás; ennek eredményeként a települések egy részéből igen részletes, minden épületet magába foglaló listával rendelkezünk, s sok helyen még olyan részletekre is kitértek (pl. a falak anyagára, a tető formájára, a bútorzatra stb.), amelyek nem is szerepeltek a kívánalmak között. Fontos kérdés, hogy mennyire tekinthetjük teljesnek az összeírást: az alapszabály I. pontja szerint ,,A' Megyei Öszves Tűzkármentesítő Egyesület az adózókra nézve kötelezés, a' Nemesekre nézve pedig önkéntes vállalkozás útján hat évekre úgy alakíttatik, hogy a' Nemesek... magokat az Egyesület rendszabályainak pontos megtartására 1 A teljesség igénye nélkül néhány tanulmány: KISS L. 1932., KISS L., 1936., DÁM L. 1982., NYÁRÁDY M. 1935., stb. Szintén csupán néhány tanulmány- és könyvcímet említve: KISS L. 1930., BALOGH I. 1966., NYÁRÁDY M. 1979., GILYÉN N.-MENDELE F.—TÓTH J. 1975. stb. 3 Az iratanyag levéltári jelzete: Szabolcs vármegyei Tűzkármentesítő Intézet iratai. Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár (a továbbiakban: SzMLt.) IV. A. 19. 1 — 15. doboz.