Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
A nádtető készítését a bárándival teljesen azonos módon írja le GYORFFY I. a Nagykunságból, tehát, hogy a tetőre feltett nádat előbb léccel esetleg vendégoldallal megcsapolrák, majd félmaroknyi náclpamaccsal megkorcolták, s ezután elengedték a csaptatót 122 . A Nagysárréten alkalmaztak egy, a bárándi fűzéshez hasonló megoldást, a tetőlécekre előbb egy vékony terítést raktak, s ezt a lécekhez guzsolták 123 . A korcolás említett megoldásáról azonban nem szólnak 124 , bár a lecsaptatást említik. Lehetséges azonban, hogy ez csak a tömörebb leírásnak köszönhető, mert pl. Konyáron ismerik a Bárándról leírt megoldást 125 . Épületek Lakóház Az első bárándi lakóépület, melyről már viszonylag többet tudunk, az 1774-ben épült református parókia. Az ezt megelőző építménynek favázas kéménye volt 126 , náddal fedték 127 , s valószínű üvegezett ablakai lehettek 128 . Az 1774. június 24-én kötött, sajnos csak átiratban fennmaradt szerződés szerint: „Prandel György vállalja, hogy a reformata ekklésiában újonnan állítandó Prédikátoriház minden munkáját 28 Rf-ért teljes ellátásért megcsinálja. A ház kanfarú folyó és mestergerendára készül, van 3 ajtaja, 4 ablaka, egy kéménye a ház előtt leendő tornáczot talpra becsületesen meg csinálja" 129 . Az épület, mint ez egy későbbi feljegyzésből kitűnik, vályog falú 130 , nád fedésű 131 volt. Az adatokból egy egyszerű háromhelyiséges, szoba-konyhaszoba v. kamra alaprajzú, bejárati oldalán talpakra állított faoszlopos tornácos, nádtetős, valószínű kontyolt nyeregtetős 132 lakóépület képe bontakozik ki. A négy ablak említése azt a feltételezést engedi meg, hogy a harmadik helyiség is szoba volt és ezt látszik alátámasztani az 1809-ben készült összeírás, mely szerint a parókia telkén 122 GYORFFY I. 1942. 83—84. 123 DÁM L. 1972. 358. 124 L. DÁM L. 1972. 357. kk., DÁM L. 1975. 69. kk. 125 KURUCZ A. szives szóbeli közlése. 126 1745: „Vettem négy szál gerendát Parochialis Házhoz kéménynek". HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 19. 127 1746: „Vettem száz kéve nádat T. Prédikátor Uram házához". HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 28. 128 Bár a feljegyzés csak arról szól, hogy „Adtam Ns. Prédikátor Úr házához való ablakokért". — 1746. HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 26., de egy korábbi bejegyzés 1742-ből, mely szerint „Kapitány Házára való ugyan ablakokért az Üvegesnek... " — HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 6. valószínűsiti, hogy az 1746-os kifizetés is az üvegesnek történt. 129 SZABÓ J. 1911. 119. Az eredeti szerződés az azóta eltűnt egyházgondnoki számadáskönyvbe volt bejegyezve. 130 TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben levő Ekklézsiák Javainak Conscriptioja. 1809. Báránd, 131 Pl. 1835: „. . . a' Pradikatori ház teteje megdugdostatására. . . határoztak." BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 29. 132 A kanfaros tető a Sárréten DÁM L. 1975. 73. szerint a csonkakontyos, a Nagykunságban GYORFFY I. 1942. 95. szerint a kontyolt nyeregtető. így pontosan nem dönthető el a tetőforma, mivel a faluban a terminus ma ismeretlen.
