Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
hadházon ennek a gerendának a neve majorpank u2 . Hasonlóképpen, a fal tetején elhelyezkedő gerendát nevezték major pariknak, mórpanknak, de koszórófának is a Nagykunságon 113 . A harmadik terminus, mellyel foglalkozunk a szarufa értelemben használt fedélfa. A Magyar Néprajzi Atlasz szerint ismerik a megnevezést a Dunántúlon, elsősorban az északnyugati, nyugati részeken, továbbá a Duna—Tisza közén Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Dunapatajon és Kiskunhalason. A Tiszántúlon Orosháza, Hódmezővásárhely alkotja az egyik, esetleg csak az adatok hiánya miatt önálló foltot. A másik elterjedési terület: Kunhegyes, Túrkeve, Mezőtúr, Karcag, Dévaványa és Füzesgyarmat. A felsorolt helységek egyike sem a Nagy Sárréten van, s ha megnézzük a két sárréti kutatópontot, azok mindegyikén, úgy Földesen, mint Furtán szarufa az épület ezen részének neve. Ez beleilleszkedik abba a sávba, melyet Konyár, Artánd, Kókad, Geszt, Okány, Kötegyán, Köröstarcsa és Doboz alkot 114 . Nem feladatunk eldönteni, hogy Dévaványa és Füzesgyarmat mely kistájhoz tartozik, az azonban kétségtelen, hogy nem a szűkebben értelmezett Nagysárréthez, sőt Dévaványát általában a XIX. század végére kialakult, szélesebben értelmezett Nagykunsághoz sorolják 115 . DÁM L. a fedélfa megnevezést a Nagy Sárrétről csak a nádfalú ház készítésének leírásakor említi, a fal tetején futó koszorúfával együtt, de nem tudni, hogy pontosan mely községben találkozott a terminussal 116 . SZŰCS S. a sárréti nádházról írva nem említi, sőt arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen házakban a szarufákat nádpamacsokból készítették 117 . Úgy tűnik tehát, hogy a szarufa fedélfa megnevezése a Sárréten nem ismert, viszont a Nagykunságon, s környezetében széles körben használt volt. A Magyar Néprajzi Atlasz már idézett adatai mellett GYORFFY I. leírása is erről tanúskodik, bár ő a szarufa terminusról is említést tesz 118 . A három terminus, a folyógerenda, a majorpang és a fedélfa használatának elterjedését vizsgálva megállapítható, hogy mind a hármat, azonos értelemben a Nagy Sárréten nem ismerik, ugyanakkor a Nagykunságban a Bárándon tapasztalthoz éltek vele és használták őket. A tetőszerkezeteknél még egy terminust meg kell említeni, a falra támaszkodó félágas német ágas megnevezését. Ismerik a Nagy Sárréten, nímetágas alakváltozatban 119 és a Nagykunságban is 120 : DÁM L. kutatásai szerint a félágasos szerkezet a Bihardancsháza—Bihartorda vonaltól keletre ismeretlen, viszont Biharnagybajomban, Szerepen és Sárrétudvariban a lakóházak túlnyomórészt, Püspökladányban pedig kizárólag csak ilyen tetővel épültek 121 . Ez arra vall, hogy a németágas megnevezés is csak ezeken a vidékeken lehet használatos. 112 DANKÓ I. 1979. 163. 113 GYORFFY I. 1942. 83. 114 BARABÁS J. 1967. 17. 54/3 térkép. 115 MNL III. 688. 116 DÁM L. 1975. 53. 117 SZŰCS S. 1943. 138. 118 GYORFFY I. 1942. 83. 119 DÁM L. 1975. 65. 120 GYORFFY I. 1942. 83. 121 DÁM L. 1975. 65.
