Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
tűzre való fánk határunkon nem terem, hanem a' helyett náddal és szalmával tüzelünk." 70 . A XIX. század második felében a hagyomány szerint Nagyváradról hozták a fát, szekéren, illetve a vasút elkészültével esetenként vasúton. 1860-ban a vasútmenti temetőben a presbitérium csőszház építését határozza el s az építést felvállaló K. Futó János „. . .kérdésbe vévén egyszersmind, hogy épületfákat Nváradról szekerén hozasson-é vagy vasúton Saapig?" 71 Az 1880-as évek nagy építési fellendülése azonban szükségessé tette, hogy a megnövekedett épületfa igényt helyben ki tudják elégíteni, ezért sorban létesültek a fatelepek. Az emlékezet szerint az első fagyárost Vadásznak hívták, a Kertész-féle fatelep a főtéren létesült úgy 1905—10 között, s valószínű ebben az időben működött Rózemberg fakereskedése is. Az I. világháború után két fontos fatelep volt, az egyik Kerékgyártó Gyuláé, a Petőfi utcában, a másik Goldstein (Gostyán) Károlyé a Vöröshadsereg útján az állomás felé. A tetőfedéshez szükséges nád a Sárrét ármentesítése előtt a falu határában megtermett. 1746-ban például a bíró azt jegyzi fel, hogy „Vettem száz kéve nádat T. Prédikátor Uram házához" 72 , s ezt minden bizonnyal helyben vette, hiszen más vásárlás esetén mindig megjegyzi, hogy az mely faluból történt. 1770-ben a bárándiak azt vallják: „Mind épületre, mind tűzre való nádunk terem határunkon, mellyel fa helyett a' tüzelésben élünk" 73 . 1839-ben, mikor a református paplakra és az iskolára szüksége volt az egyháznak nádra, úgy döntenek, hogy vagy nádvágásra alkalmas rétet szerezzenek, vagy ha ez nem sikerül, akkor pénzen vegyenek nádat 74 . 1844-ben szintén helyben szereznek be nádat a leány iskola fedelének javítására 75 . 1861-ben viszont már, mikor kerítésnek szükséges nádat kell beszerezni, mint ezt már korábban idéztem, felmerül az, hogy a nádat helyben vagy más faluból szerezzék-e be. Igaz, a határozat szerint ekkor még az otthoni vásárlás mellett döntenek 76 . Még 1869-ben is helyben vásárolnak nádat, nem új tető készítésére, hanem csak javítására 77 , viszont már erre az időre na70 BALASSA 1. 1982. 158. A XVIII. században a különböző járandóságokban biztosított tűzifáért is nagy távolságba kellett elmenni, pl. 1752: „Április. Farkas Gergely Uram a' Sz. Miklósi Erdőre Kapitány Uram számára 4 Szekerekkel expediáltatván. . ." — HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 68. Ugyanebben az évben: „Kapitány számára Tűzi fáért a' Köbölkúti erdőre menve..." — HBmL V. 608/a. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 76. Szentmiklós valószínű Hegy közszentmiki ós, Bihar m., Köbölkút pedig Érköbölkút, Bihar m. Azelőbbi Bárándtól a legrövidebb útvonalon is kb. 65, az utóbbi 70 kilométerre van! 71 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv III. 1860—1877. 8—9., 1860. május 13., a határozat egyébként az volt, hogy „. . .az épületfa szállítás pedig a lakosok kímélése tekintetéből Saapig vasúton rendeltessen". 72 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 28. 73 BALASSA I. 1982. 157. 74 ,,A' Parochialis épületekre és oskolákra szükséges nádat, ha rétet lehet kapni alkalmatos helyen, most vágassanak, Bírák Uramék; ha vágatni nem lehetne: jó idejében pénzen vegyenek." BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 37., 1839. január 20. 75 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 60., 1844. január 28. 76 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv III. 1860—1877.21., 1861. január 27. 77 „Az egyházi épületek fedeleit a szél megbontván: azonnal kitoldoztathatása czéljából: Gondnok megbízatik, hogy-ha lehet itt helyben valakitől vegyen 100—200 kéve nádat. .." BREI Presbiteri Jegyzőkönyv III. 1860—1877. 160. Ez a nádvásárlás azonban nem a szokott időre, januárra esik, a határozat 1869. május 2-án kelt.
