Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
A vályogkerítés, bár feltűnt a faluban, nem terjedt el széles körben. Ilyen kerítést csináltatott 1839-ben magának a református pap a templom melletti kis köz felől 53 , mely 1870-ben már erősen romladozó állapotban volt 54 . A deszkakerítés az, mely egészen a közelmúltig, mindenekelőtt az utca felőli telekhatáron teljesen általános volt Bárándon. Minden bizonnyal az első deszkakerítések egyike lehetett az, melyet 1844-ben a lányiskola elé emeltek 55 , a parókiát, s akkor is csak az utca felől, 1847-ben kerítették be deszkakerítéssel 56 . A deszkakerítésnek szélesebb körben a „szegnélküli" változata terjedt el. A függőlegesen, 2—2,5 méterre leállított culápok két oldalán pucoló vassal vagy cervókksX (kis, csákányszerű szerszám) függőleges vájatot alakítottak ki, és ebbe eresztették be a deszkákat. Felülről esetenként lefedték a kerítést gerendával vagy deszkával 57 . A zsilipéit deszkakerítésekből az 1980-as évekre alig maradt fent néhány, gyakoribb a vízszintesen futó deszkákból készített, szegezett kerítés. Nagyon széles körben elterjedt az utóbbi húsz évben a drótfonatos kerítés, mely a földbe leásott oszlopokra vízszintesen alul-felül felszegezett keretre van felerősítve. A nagykapuk kivétel nélkül kétszárnyúak, függőleges lécezettel készültek. A kiskapuk között még fennmaradt néhány igényesebb kivitelű, melyeknél a kapu két oldalán levő erőteljes oszlopot felül szemöldökfa köti össze, és ez a szemöldökfa gyakran kis, kétoldalú, deszkából készített tetővel fedett. Ajtólapjuk betétes, leggyakrabban vízszintesen futó deszkákból kialakított. Bárándon is ismert volt tehát a Sárréten általános nádkerítés 58 , figyelemre méltó azonban, hogy a sövény kerítésen csak az élő sövényből készítettet értették, s nem a különböző vesszőkből fonottat 59 . A deszkakerítések, s főleg a nagy- és a kiskapuk szerényebb megjelenésűek, mint amilyeneket néhány környező községből ismerünk, még a kiskapuk formai kialakítása az, mely leginkább hasonlít a sárréti kapukra, itt azonban hiányoznak a kaput fedő tető gerincéről a különféle, feltételezhetően kultikus tartalmat is hordozó díszítések 60 . Építőanyagok Báránd népi építkezésében felhasznált anyagok választéka nem túlzottan széles. Ez elsősorban földrajzi környezetének köszönhető, mely csak a föld alapanyagú falazatokhoz, és a tetőfedésre szolgáló nádhoz nyújtott lehetőséget. Minden mást, így a fa jelentós részét is máshonnan kellett beszerezniük. 53 „A T. Prédikátor jelentette h a' Parocian egy birka színtakar tsináltatni a'maga költségén vájog kerítéssel a' sikátor felől..." — BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 37., 1839. április 1. 54 BREI Presbiteri Jegyzőkönyvin. 1860—1877. 171—172., 1870. március 13. 55 „A Leány oskola kerítését, hogy állandóbb, díszesebb és oltsóbb legyen: deszkából akarván az Ekkla készíttetni: a' végre szükséges culápoknak 10 szál fa vevésére a' Curator meghatalmaztatott.. ."— BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 60., 1844. január 28. 56 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 84., 1847. március 14. A templom körül 1862-ben emeltek léckerítést — BREI Presbiteri Jegyzőkönyv III. 1860—1877. 39., 1862. március 23. 57 Pl. a parókiánál: „A kerítés tetejére gerendák szükségesek." BREI Presbiteri Jegyzőkönyv III. 1860—1877. 23—24., 1861. március 10. 58 L. DÁM L. 1975. 38. 59 L. DÁM L. 1975. 38. 60 DÁM L 1975. 35. kk.
