T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
BATÁRI Zsuzsanna: A kenyér szerepe Göncruszka táplálkozáskultúrájában
A kenyér szerepe Cöncruszka táplálkozáskultúrájában „A kenyér Isten áldása" BATÁRI ZSUZSANNA „Gönctől délnek a Hernádvölgyben van Göncz-Ruszka község 234 házzal és 1170 magyar lakossal. Posta helyben, távírója Hidas-Németi. Református temploma még a csehek idejéből való és kőfallal van kerítve. A templomban van a gróf Korniss család régi sírboltja. A ruszkai hegyen, a régi országút mentén elterülő erdőben egy Pálos-kolostor romjai láthatók, melyek közül egy Somoskút nevű forrás csergedez elő. A községben vannak Krajnyik Ödön és Patay Etelka régi úri laka. Az utóbbit a Jászay-család építette 1777-ben." - írta BOROVSZKY Samu ; 1896-ban, a ma körülbelül 700 lelket számláló, a Hernád völgyében elterülő községről. 2 A Hernád völgyében a nagybirtokrendszer a II. világháborúig fennállt, a birtokosok 5 többsége helyben élt, a szoros jobbágyi függés és hatása sokáig megmaradt. 4 Az alábbiakban a ruszkai 5 kenyérsütésről, a kenyér étrendben betöltött szerepéről, a hozzáfúződő folklórelemekről és érintőlegesen a hozzá kapcsolható építményről, a kemencéről lesz szó. A területre vonatkozó, táplálkozással foglalkozó szakirodalom és kutatás száma csekély," az abaúji Hegyalja táplálkozáskultúrájának feltárása a jövő feladata. Ehhez szeretne adalékot szolgáltatni a tanulmány, mely főként leíró jellegű, nagy része a szerző által a 2002-2004 közötti időszakban végzett terepmunka alatt a helyi adatközlőkkel készített interjúkon; illetve a témához és a területhez kapcsolódó adattári és könyvtári kutatásokon 7 alapszik. Az adatok a két világháború közötti két évtizedtől a napjainkig tartó időszakra érvényesek. 1. SZIKLAY János-BOROVSZKY Samu 1896. 285. 2. „A Hernád völgyének községeit többségükben kis lélekszámú települések alkotják." BARNA Gábor 1983. 40. 3. A XIX. században a Kazinczy, Bárczay, Jeney, Patay családok, a XX. században a Jeney és a tőlük jobb módú Patay család voltak a birtokosok. 4. BARNA Gábor 1983. 40. 5. A lélekszám az 1960-as 1500-zal összehasonlítva 2003 augusztusában 728 volt (Mi újság, 2003. aug. 11. o.), ez a szám azóta is csökkent. A falu etnikai szempontból heterogénnek tekinthető, a lakosok között körülbelül 100 cigány, és három erdélyi betelepült él itt egy 2005-ből származó adat szerint. Vallási szempontból lényeges megemlíteni a római katolikusok többségét: 2005 elején a faluban élő megközelítőleg 700 főből körülbelül 500-an római katolikusok, míg a reformátusok száma 80 körülire tehető. A településnek jelenleg van saját református lelkésze, de a katolikus pap Vizsolyból jár a hívekhez. 6. Példaként említhető BARNA Gábor, akinek 1979-es kutatásai a Debreceni Egyetem Néprajzi Adattárában hozzáférhetők. (DENIA 2838, DENIA 2839, DENIA 2896) 7. Az analógiák észak-magyarországi településekről származnak.
