T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
BATÁRI Zsuzsanna: A kenyér szerepe Göncruszka táplálkozáskultúrájában
„A kenyér az isten áldása" Abaúj-Torna megye területén mindenütt megtermett a rozs és a búza is. 8 A jó minőségű, 9 23 aranykoronás földdel rendelkező településen a pap a hívektől évente kapott egy véka terményt, a kántor fél véka terményt, míg a harangozó egy negyed vékával (egy negyedrészt). Egészen a háború utánig fizettek terményben a falubeliek, az 1940-es évek végétől viszont már pénzt adnak a papnak. 10 Jártak aratni a birtokosokhoz, de a földdel rendelkező zsidó családokhoz is. Az aratók minden tizedik vagy tizenegyedik keresztet kapták meg, uradalmakban keperésznek minden tizenegyedik kereszt járt a képesnek." A cséplést végző munkások külön is kaptak terményt az elvégzett munka veszélyessége miatt. 1938-ban egy boldogkőújfalusi kerékgyártó egy kerekes guzsalyt 12 egy mázsa búzáért készített el. A II. világháború előtt, az 1930-as években egy mázsa búza 18 pengő volt, egy mázsa krumpli 6 pengőbe került. Ebben az időben bánkúti és székácsi búzafajtákat termeltek, 15 a háború után terjedtek el a szovjet fajták. A szomszédos Göncről búzát, árpát, gabonát és kukoricát vittek a hegyközi falvakba. (Mint például Nyíri, Hejce vagy Mogyoróska) 14 Lisztet Jobban így a... 60-as évek elején kezdtek árulni a boltban'? 5 Göncruszkán sütöttek tiszta búzakenyeret a kenyérlisztből (vagy második lisztből), amelyhez az 1950-es évektől egyes családoknál már első lisztet is kevertek. Ezen kívül sütöttek fele búza, fele rozs összeállításút, 16 és tiszta rozskenyeret is. A rozs kenyértésztának való felhasználása leginkább a háború miatt kialakult hiány miatt volt szokás, illetve a cselédség körében, mivel az ő járandóságuk rozs volt. „A gabonakenyér (rozskenyér) az barnásabb vót, és annak vót egy olyan előnye, hogy az nehezebben száradt ki. A búzakenyér az hamarabb kiszáradt."" 7 „A gabonakenyér ...erősebb, nehezebb vót".' 5 „Búzát kevesebbet mértek"?' 3 azt inkább ünnepekre kalácsnak, süteménynek használták. Csak a II. világháború alatt készítettek árpából kenyeret, 20 amit viszont tepsiben kellett sütni, mert szétmállott. Ezt a problémát úgy hidalhatták át, hogy búzából dagasztottak kenyeret, ezt szétnyomták a szakajtóban, és erre került az árpából 8. VICA Gyula 2004. 31. 9. Abaúj-Torna megyéről írva SZABÓ Sándor megjegyzi, hogy „A mezőgazdaságon belül elsősorban gabonafélék termesztésével foglalkoztak, ennek oka a megye termőföldje, különösen a Hernád mentén igen jó minőségű."; SZABÓ Sándor 1983. 32. 10. Ez az összeg ma 1000 forint, pároknak 2000 forint. Saját gyűjtés. 11. Az uradalmakban ugyanis nem kellett gereblyézni, lovasgereblyével gereblyéztek. Saját gyűjtés. 12. Ld. Rokka. 13. „A magyar köztermesztésben a XX. század első felében sikerült jó minőségű, acélos szerkezetű búza fajtákat nemesíteni és alkalmazni, ilyenek voltak a Bánkúti fajták..."; MARTON László 2005. www.ikr.hu 14. MOLNÁR Katalin 1971. 92. 15. C I. közlése, római katolikus, szül. 1926. 16. A palócok táplálkozásáról írja CS. SCHWALM Edit, hogy búzaliszthez leggyakrabban rozslisztet kevertek. 1989. 391. 17. C. I. közlése, római katolikus, szül. 1926. 18. T. J.-né közlése, római katolikus, szül. 1934. 19. C. I. közlése, római katolikus, szül. 1926. 20. Sajógömörben „szegény kenyérnek" hívták az ínséges időszakban sütött árpakenyeret. KÓSIK Ferenc 1992. 45.; CS. SCHWALM Edit írja a Garam menti táplálkozásról, hogy „Árpaliszttel csak a legszegényebbek sütöttek kenyeret, akiknek nem volt földjük, valamint rossz termésű években, és a háborúk alatt fele búzaliszt, fele árpaliszt arányban.... A búza-rozs fele-fele arányban való vegyítése ritka volt." 1984. 237.
