T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején

Muraszemenyén és térségben már a korai kapitalizmusban is nagy szerep jutott a gaz­dálkodás mellett végzett egyéb munkáknak, az „első" és „második" gazdaság modellje már ekkor elterjedt volt: az időszakos mezőgazdasági munkások (summások, napszá­mosok) magángazdálkodása mellett a cselédek is megművelték illetményföldjüket, illet­ve 1937-től kibontakozóban volt az olajipar is, ami nem hozta magával a földekről való lemondást. A második világháború, különösen pedig a fordulat éve után az iparosítás és az első szövetkezetesítés következtében a modell még inkább elterjedt. A második kollektivizálás, az iparosítás fokozódása és az urbanizáció, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok intézménye eredményeként pedig általános normává vált. A modell az 1989-es rendszerváltás után is továbbél, hiszen a falu családjainak közel 96%-a folytat azóta is magángazdaságában mezőgazdasági tevékenységet, miközben - ha nem is si­kerül mindenkinek elhelyezkedni - a munkahely keresése végképp általánossá vált. Te­hát ma is kevesen tudnak „fél lábon állni": különösen a magángazdálkodás kizárólagos­sága ritka, hiszen a vállalkozók között is egyetlen esetben (épp a legújabban beköltö­zött, távolról érkező család esetében) valósul ez meg, de a mezőgazdaság teljes elha­gyására is kevés példa van (a fennmaradó 4%). Ezen a kontinuus és egységes normán belül mind az „első", mind a „második" gaz­daság különböző minták megvalósítását teszi lehetővé, a választási lehetőségek száma ugyanakkor koronként változik (lásd 4. táblázat). Korszak „Első" gazdaság „Második" gazdaság Munkás Vállalkozó Értelmiségi Paraszt Paraszt­vállalkozó Vállalkozó 1949-ig + + + + 1949 -1960 + ­­+ 1960-1992 1960-1975 + + + • 1975-1992 + + + 1992-töl + + + + 4. táblázat: Választható minták az „első" és „második" gazdaságban. A „két lábon állás" modelljének alkalmazhatósága abban rejlik, hogy az „első" és „második" gazdaság bármely két, az adott korban megvalósítható mintája összeegyez­tethető egymással, az alternatívák fölcserélhetők, ily módon egy háztartásban, vagy akár egy személyben a legkülönfélébb kombinációk nyilvánulhatnak meg. A jelenlegi ki­lenc kombinációs lehetőség közül a leggyakoribb a 'munkás és paraszt'. Egyedül a 'vállalkozó és parasztvállalkozó', illetve a 'mindkét gazdaságban vállalkozó' kombinációk­ra nem találtam példát a faluban, azaz senki, illetve semelyik család sem kezd bele egy­szerre több vállalkozásba. A falu lakosai minden mintában megtalálják a számukra elő­nyös, egymással kombinálható elemeket, így miért mondanának le a kevés felelősség­gel és biztos jövedelemmel járó munkahelyről, a jövedelemkiegészítést lehetővé tévő árutermelésről és/vagy a kiadáscsökkentést biztosító önellátásról. A háztartásgazdaságok, illetve a háztartások és a hozzájuk tartozó üzemek struk­túrái azt mutatják, hogy a „két lábon állás" normájának keretében ténylegesen megva­lósítható három minta sokban különbözik a gazdálkodás eszményi mintáitól. 51 31. A gazdaságok struktúráinak leírásánál SIMŐ Tibor 1977 28-39. elemzéséből indultam ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom