T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején
Muraszemenyén és térségben már a korai kapitalizmusban is nagy szerep jutott a gazdálkodás mellett végzett egyéb munkáknak, az „első" és „második" gazdaság modellje már ekkor elterjedt volt: az időszakos mezőgazdasági munkások (summások, napszámosok) magángazdálkodása mellett a cselédek is megművelték illetményföldjüket, illetve 1937-től kibontakozóban volt az olajipar is, ami nem hozta magával a földekről való lemondást. A második világháború, különösen pedig a fordulat éve után az iparosítás és az első szövetkezetesítés következtében a modell még inkább elterjedt. A második kollektivizálás, az iparosítás fokozódása és az urbanizáció, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok intézménye eredményeként pedig általános normává vált. A modell az 1989-es rendszerváltás után is továbbél, hiszen a falu családjainak közel 96%-a folytat azóta is magángazdaságában mezőgazdasági tevékenységet, miközben - ha nem is sikerül mindenkinek elhelyezkedni - a munkahely keresése végképp általánossá vált. Tehát ma is kevesen tudnak „fél lábon állni": különösen a magángazdálkodás kizárólagossága ritka, hiszen a vállalkozók között is egyetlen esetben (épp a legújabban beköltözött, távolról érkező család esetében) valósul ez meg, de a mezőgazdaság teljes elhagyására is kevés példa van (a fennmaradó 4%). Ezen a kontinuus és egységes normán belül mind az „első", mind a „második" gazdaság különböző minták megvalósítását teszi lehetővé, a választási lehetőségek száma ugyanakkor koronként változik (lásd 4. táblázat). Korszak „Első" gazdaság „Második" gazdaság Munkás Vállalkozó Értelmiségi Paraszt Parasztvállalkozó Vállalkozó 1949-ig + + + + 1949 -1960 + + 1960-1992 1960-1975 + + + • 1975-1992 + + + 1992-töl + + + + 4. táblázat: Választható minták az „első" és „második" gazdaságban. A „két lábon állás" modelljének alkalmazhatósága abban rejlik, hogy az „első" és „második" gazdaság bármely két, az adott korban megvalósítható mintája összeegyeztethető egymással, az alternatívák fölcserélhetők, ily módon egy háztartásban, vagy akár egy személyben a legkülönfélébb kombinációk nyilvánulhatnak meg. A jelenlegi kilenc kombinációs lehetőség közül a leggyakoribb a 'munkás és paraszt'. Egyedül a 'vállalkozó és parasztvállalkozó', illetve a 'mindkét gazdaságban vállalkozó' kombinációkra nem találtam példát a faluban, azaz senki, illetve semelyik család sem kezd bele egyszerre több vállalkozásba. A falu lakosai minden mintában megtalálják a számukra előnyös, egymással kombinálható elemeket, így miért mondanának le a kevés felelősséggel és biztos jövedelemmel járó munkahelyről, a jövedelemkiegészítést lehetővé tévő árutermelésről és/vagy a kiadáscsökkentést biztosító önellátásról. A háztartásgazdaságok, illetve a háztartások és a hozzájuk tartozó üzemek struktúrái azt mutatják, hogy a „két lábon állás" normájának keretében ténylegesen megvalósítható három minta sokban különbözik a gazdálkodás eszményi mintáitól. 51 31. A gazdaságok struktúráinak leírásánál SIMŐ Tibor 1977 28-39. elemzéséből indultam ki.
