T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNYFI Róbert: Táji adottság - temetkezési forma - építészeti örökség 2. „Pincés" temetkezés Magyarország északkeleti régiójában - Sajóvelezd
Az egykori templom melletti, középkori temető 8 létezésének azok az emberi csontok a bizonyítékai, melyek 1932-ben a Népház alapásásakor kerültek elő a mai templom közeléből. 9 Az első velezdi református fatemplom (már temetőkert nélkül) nem a mostani helyén, hanem a falu déli, kiemelkedő (az egykori Felsővelezd megmaradt, kicsiny területe), dombos részén állt. Majd később, a lelkészlak és a templom leégése után (1784), a már elpusztult, de 3. kép. A sajóveiezdi temetödomb egykor még temetővel keretezett katolikus templom helyére építtetik szilárd alappal (temető nélkül!) a református templomot újjá. (A falu temetőkertje - amint arról fentebb szó volt - a 16. század vége óta a mai helyén található). A temető elhelyezését a templom mellől mind az ezt szorgalmazó világi, mind az egyházi rendelkezések megszaporodása is segítette, sőt kötelezte. 10 Velezden a Sajó közelsége - higiéniás okok, magas talajvíz - is a temető áttelepítését, azaz a más helyen történő bővítését indokolta. A református templom a település központi helyét foglalja (és foglalta) el. Ezért arra törekedtek, más falvakhoz hasonlóan Velezden is, hogy a temető az áthelyezéskor a település egy kiemelkedő, a községet szintén uraló, hangsúlyos térszíni formájára kerüljön. 11 MALONYAY mint egyik megemlítendő palóc sajátosságot mutatja be a dombon való temetkezést. 12 Bár e temető-telepítési forma szinte természetesnek vehető e térségben, hiszen ennek komoly domborzati akadályai - az Alfölddel szemben - nem voltak. Az egész „Palócföld" (Felföld) dombokkal, völgyekkel szabadalt. A talajvíz kedvező mélysége mellett a temető kialakításában Velezden (sok faluhoz hasonlóan) hozzájárult, hogy „onnan belátni az egész faluba, a holtak figyelemmel kísérhetik a falu életét"? 1 A temetőt tehát egy jól körülhatárolható, a község magjától viszonylag távol eső, ám hangsúlyos térszínre telepítették. A településből kiemelkedő temetőkert egy sajátos átmeneti helyzetben van: A nyomatékos elkülönítéssel és a hagyományos viselkedési parancsok szorító erejével a közösség mindennapi tevékenységi köréből kikapcsolódott e terület (a temető8. KUNT Ernő 1982. 244-249.; KUNT Ernő 1990. 88. - A felsorolt különböző temetői típusok közül a velezdi ótemető a középkoriakhoz sorolható. 9. Farkas Pál szíves közlése. 10. Ifj. K0D0LÁNYI János 1959. 244-253.; A legfontosabb ilyen világi rendelet 1876-ból való. - BALASSA Iván 1973. 228.; A temetőkre vonatkozó református rendelkezések közül nagyon fontos volt (így Velezd életét is meghatározó) az 1567-es debreceni zsinat, ahol kimondják, hogy „szűnjék meg a szentelt földbe való temetés". - KOVÁCS A., 1881. 555.; BALASSA Iván 1989. 9-13. 11. SZENDREY Ákos 1929. 12.; BALASSA Iván 1973. 228. 12. MALONYAY Dezső 1922. 5. 317. 13. KUNT Ernő 1978. 39-55.
