T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNYFI Róbert: Táji adottság - temetkezési forma - építészeti örökség 2. „Pincés" temetkezés Magyarország északkeleti régiójában - Sajóvelezd
1. ábra. Sajóvelezd földrajzi fekvése 2. ábra. Sajóvelezd utcahálózata helységek az 1578-as török támadás után megmaradt palóc" lakossága a teljesen elpusztított Felsővelezd helyett már csak a völgybe, Alsóvelezdre tudott beköltözni, ennek következtében az utóbbi község vált - helyrajzi értelemben «- a mai település tulajdonképpeni ősévé. 5 A település T alakját a Sajó és a Vízpatak folyását követő főutcák (Széchenyi és Rákóczi u.) határozzák meg (2. ábra). A „T" szárainak találkozásánál, a település központjában áll a falu református gyülekezetének temploma. 1. A török dúlását megelőzően még ide, e templom katolikus elődje (melyet még Szent György tiszteletére szenteltek 6 ) köré temetkeztek a velezdiek. 2. A falu (Alsóvelezd) újjáépítésekor (16. század vége, 17. század eleje), a közösség reformátussá válásával (1596) 7 párhuzamosan telepítették át a mai helyére a temetőt. Ha a sírkertet összehasonlítjuk más magyarországi temetőkkel, akkor meglehetősen régiként értékelhetjük az „új" velezdi temetőt. 4. Nem csupán a palócság eredetének megállapítása nehéz, hanem mind a mai napig a palócok területi körülhatárolása is problematikus, hiszen Palócföldnek nevezett történeti táj vagy igazgatási egység sohasem létezett. A kutatások során a palócság földrajzi kiterjedtsége fokozatosan nőtt. Sajóvelezdet (Velezd) JERNEY János sorolja először a palócok lakhelyei közé. Jóllehet előfordult olyan vélekedés is, hogy Velezd népét barkók (LAJOS Árpád 1965.) alkotják, ám PALÁDI-KOVÁCS Attila kutatásai e nézetet egyértelműen kiigazították: Igaz, hogy Velezd a barkóság határán fekszik, de már nem tartozik a falu a barkó néprajzi csoport területéhez. - JERNEY János 1855. 3-68.; LAJOS Árpád 1965. 7; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 5-24.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1989. 137-167; KÓSA László-FILEP Antal 1978. 94-95., 156-157. 5. A falvakat először 1556-ban támadják a törökök, ám a teljes pusztulás csak 1578-ban, a putnoki vár elleni támadás során következik be. - BOROVSZKY Samu 1909. 86.; BAKÓ Ferenc 1989. 295-297; A falu nevének előtagját a Sajóról kapta, s először 1859-ben nevezik így a községet. - KISS Lajos 1988. 439. 6. BOROVSZKY Samu 1909. 19. 7. BOROVSZKY Samu 1909. 99.
