T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KEMÉNYFI Róbert: Táji adottság - temetkezési forma - építészeti örökség 2. „Pincés" temetkezés Magyarország északkeleti régiójában - Sajóvelezd

TÁJI ADOTTSÁG - TEMETKEZÉSI FORMA - ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG 2. Pincés temetkezés Magyarország északkeleti régiójában - Sajóvelezd KEMÉNYFI RÓBERT A második világháború után, Magyarország más tájaihoz hasonlóan, az ország északkeleti régiójában is véglegesen átalakultak a hagyományos életmód társadalmi keretei. Az alkotó és egyben szabályzó közeg felbomlása, a néphagyomány eltűnése számos változást idézett elő a vidéki életvitel formáiban. Az egykor a népi kultúrában szervesen gyökerező építészeti tevékenység napjainkra reliktumként elemekben maradt fent. Olyan örökségként, amely alkalmas arra, hogy szaktudományunk egyrészt rekonstruálja a régió egykori kulturális állapotát, másrészt a jelenben újrafogalmazza a hagyományos műveltség értelmét, az adott táj építészeti jellegét, a népi építészeti kép „örökség" szerepét. Ezek a maradvány elemek a mai napig vagy nem elhanyagolható részei a mindennapi lokális műveltségnek, vagy a lokális identitás tudatos újraformálásához megőrizendő, ápolandó, tehát „értékkel felruházandó" (anyagi erőforrásokat is mozgósító) részei a helyi társadalomnak. Éppen ezért a szabadtéri néprajzi múzeumok rendszeres feltáró kutatásai mellett nagy a lokális falusi közösségek felelőssége abban, hogy az adott hely épített környezetét újragondolják, fejlesztési elképzeléseiket a taji épített hagyományokhoz igazítsák, hiszen „a turista ... csak rendezett, saját egyedi karakterrel rendelkező, és történelmi hangulatot hordozó településeket látogat. Erdőbényén az erdőbényei jellegzetességek érdeklik, és nem az, amit mindenhol másutt is megtalál."

1 A népi építészeti örökség felszíni létesítményei mellett, amelyek közvetlenül befolyásolják az adott helység látványi befogadóképességét,

2 az épített környezet összetevője a földalatti architektúra is. A tipikusan említhető felszín alatti barlangokon és pincerendszereken kívül a sírkialakítás is hordoz tájhoz kötött karakterjegyeket. A sajóvelezdi példa

3 Sajóvelezd a Sajó völgyében, az Upponyi-hegység északi lábánál, Putnoktól három kilométerre (a történeti Cömör határán) fekszik (1. ábra). A mai település két falu, a szorosan egymás mellett fekvő Alsó- és Felsővelezd összeolvadásából keletkezett. A 1. Erdőbénye, 1999. Építészeti javaslatok. Kós Károly Egyesület - kézirat. 2. KUBINSZKY Mihály 1995.; KUBINSZKY Mihály 1997. 21-32. 3. A tanulmány e része a „Pincés temetkezés Sajóvelezden" címmel megjelent tanulmány pontosított, bővített változata (1995, In: Tanulmányok és Közlemények (szerk.: UJVÁRY Zoltán). 403-413. (Ethnica Kiadás). Debrecen-Szolnok.