T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

ZENTAI Tünde: Cseréptepsi és rétes Csökölyben

CSERÉPTEPSI ÉS RÉTES CSÖKÖLYBEN ZENTAI TÜNDE A 2003-ban néprajzi terepmunkám közben vásároltam egy cseréptepsit a belsősomogyi Csökölyben, A vele kapcsolatos adatgyűjtés során arra is lehetőség nyílt, hogy a tárgy funkcióját használat - rétessütés - közben tanulmányozzam és dokumentáljam. Az alábbiakban fényképfelvételek segítségével bemutatom e hagyományos konyhaeszközt, és a benne sütött rétes készítésének a folyamatát. 1. kép. Cseréptepsi és rétes, (a 23. számú kép kivételével valamennyi közölt kép ZENTAI Tünde felvétele) A karikás tepszit 2003. július 15-én vettem a Szabadtéri Néprajzi Múzeum csökölyi házának a berendezéséhez Kasza Ferenctől (született 1917-ben Csökölyben), aki a téeszesítés előtt jó módú parasztgazda volt. Kasza Ferenc a tepsit anyósától, Korcz Mihályné, Molnár Katalintól (sz. 1880-ban Jákón) örökölte. A rétes- és hússütésre való edény formai tulajdonságai, díszítő stílusa alapján Hedrehelyen készült, föltehetően a 20. század elején, legkésőbb az 1950-as években. A 2005. 58. 1. számon leltárba vett tárgy magassága 4,5-, szájátmérője 52,5-, fenékátmérője 28 centiméter. Színe mogyoróbarna. Kívül mázatlan, belül alja világos sárga fésűs mintázatú és sárga mázazott. A rétes Csökölyben ma is a legkedveltebb sütemény. Nem múlhat el ünnep, családi összejövetel vagy nagyobb vendéglátás nélküle. Szerepe az utóbbi egy-két évtizedben a hagyományok tiszteletének erősödésével párhuzamosan föl is értékelődött. A csökölyi asszonyok véleménye szerint a cseréptepsiben, kemencében sült rétes sokkal finomabb, mint a mai tűzhelyek vastepsijében készített.