T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
ZENTAI Tünde: Cseréptepsi és rétes Csökölyben
A felvétel adatai Helyszín: Csököly, Kossuth u. 76. Idő: 2003. július 17, 9.15-12.30 óra. Munkavégzők: két helyi parasztasszony, Nezdei Sándorné, Vajda Erzsébet (sz,: 1937) és Illés Mihályné, Zsebi Erzsébet (sz.: 1935) segítőjük, Nezdei Sándor (sz.: 1955) Fényképész: Zentai Tünde dr. néprajzos. Megfigyelők: Szabó Tamás IV. (DE), Ujszegi Brigitta IV. (DE), Marton Gabriella III. (SzE) néprajzszakos hallgatók. - Szabó Tamás fotókat is készített magának, az alábbi képek közül a 25. az ő munkája. Felvétel: 44 filmkocka 2. kép. A rétes tésztáját két kiló finom lisztből - a legmegfelelőbbnek ítélt dombóváriból - készítik, két tojással, két diónyi olvasztott disznózsírral. 3. kép. A tésztát „savós" vízzel gyúrják össze. A savó, azaz a túró leve a hígító folyadék egynegyede. A fényképezés eszköze: hagyományos, automatikával is rendelkező Canon EOS 300as kamera. A rétessütés alakalmául a vendéglátás szolgált. A megtisztelt vendégek mi voltunk, a vendéglátó: Nezdei Sándor és felesége. Ismeretségünk 1977-től datálódik, abban az évben vettem meg tőlük a Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára Nezdei Sándor idős, özvegy nagynénjének, Bankos Ferencnének a zsúpos, f üstöskonyhás házát és berendezési tárgyait. A képi megörökítés módszere az objektív megfigyelés volt, kerültem mindenféle beavatkozást és rekonstrukciós kísérletet. A rutinszerűen zajló tevékenységet egyetlen ponton befolyásoltam, azzal, hogy Nezdeiné cseréptepsijét, amibe a zsír beleavasodott, kicseréltem a képen látható tepsire. A munkafolyamat A rétest Nezdei Sándorné és komaasszonya, Illés Mihályné készítette Nezdeiék nagy, nappalinak és ebédlőnek is használt konyhájában, majd a külön épületben lévő nyári konyha kemencéjében sütötték meg az alábbiak szerint:
