Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Néhány megjegyzés a kerekes járművek történeti és modern formáiról a magyar nyelvterületen (1974, 1978)

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A KEREKES JÁRMÜVEK TÖRTÉNETI ÉS MODERN FORMÁIRÓL A MAGYAR NYELVTERÜLETEN Mr. FENTON előadása rámutatott a kerekes jármüvek térképezésének fontosságára. Mélyen egyetértek az ő szemléletével: a cart(s)-ok és a wagon(s)-ok térképezéséhez nem elegendőek a szinkron vizsgálatok. Már a kérdőív elkészítéséhez diakron szemléletre, biztos történeti alapokra van szükség. Szerencsére a szekerek és taligák felkeltették a régészek érdeklődését is. Közép-Európában már a 20. század elején is ismeretesek voltak i.e. 6-7. évszázadból visszamaradt szekérleletek, amelyeket általában az iráni eredetű szkítákkal hoztak kapcsolatba. Mintegy 20 évvel ezelőtt Budakalászon, Budapest szomszédságában négykerekű kocsi agyagmodelljét találták, ami kb. 4000 esztendős. Ma már sok rézkori, vaskori, népvándorláskori szekérmodell és egyéb lelet van a magyar múzeumok birtokában.

1 A Kárpát-medence prehistorikus kocsimodelljei nem későbbiek, mint Örményország, Irán említett leletei. A nyelvtörténet értékes adatokat nyújt a kerekes jármüvek történetéhez is. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy kiindulni a jármúvek alapvető szerkezeti elemeinek terminológiájából szabad csupán. Magyar példát említek. Mr. FENTON észrevette, hogy a német nyelvből számos jövevényszó származott a magyarba, Jó példa az ástok, a cukpánt, a saroglya szó, téves a rúdszárnya. Lehetne említeni több német jövevényszót is: például ráf, féder, snerkli, fülhérc, stészni. Ezek azonban csak a 18. század óta mutathatók ki a magyar nyelvben és a kocsinak nélkülözhető, apróbb vasalkatrészeit jelölik. Ezzel szemben említhetők fontos, középkori kölcsönzések a németből. Például a /őcs<Leuchse=Wagenleiste (axle-strut), ftá/7T<hamen=Pferdegeschirr (traces), /síránc7<Strang (traces), saroglya<Scr)ragen (ladder). Ezeknél is fontosabb a jármüvek neve: a 'wagon' jelentésű magyar szekér szó iráni eredetű, a 'cart' jelentésű magyar targonca szó a mongol tárgán átvétele, a taliga (cart) végső soron szintén mongol eredetű szó a magyarban. A járművek alapvető részeinek nevei közül ótörök jövevényszó a (magyarban) a tengely (axle), a küllő (spoke), a szárny (wing) (vö. rúdszárny, polewing). A szekéralváz összes többi lényeges alkatrésze finnugor eredetű elnevezést bír. Ahogy a kocsievolúció során a jármű egyre több alkatrészt kapott, bonyolultabbá vált, ahogy újabb és újabb kocsitípusok jelentek meg, úgy bővült a terminológia is idegen kölcsönszavakkal, illetve újonnan alkotott szavakkal. A nyelvtörténeti rétegek tárgytörténeti rétegek megközelítéséhez segítenek, ha helyesen kezeljük adataikat. 1. L. BÓNA, István Clay models of Bronze Age Wagons and Wheels in the Middle Danube Basin. Acta Archeologica, 1960. Budapest; FETTICH Nándor Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpátmedencében. Ethnographia 1969.; SOPRONI Sándor: A budakalászi kocsi. Folia Archeologica. 1954. Budapest.