Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
Néhány megjegyzés a kerekes járművek történeti és modern formáiról a magyar nyelvterületen (1974, 1978)
A történeti rétegződés mellett fel kell hívni a figyelmet a szociális, foglalkozási rétegződés fontosságára. Kézenfekvő, hogy Magyarországon figyelmen kívül hagyjuk a néprajzi megközelítésben az úri és a városi jármüveket, mint a fiáker, a batár, a cséza (chaise), illetve a lapos rakodótérrel, gumiabronccsal készült járműveket. Nehezebb kirekeszteni a pásztorok, a kubikosok kétkerekű taligáit (carts). További probléma, hogy egyes vidékeken a parasztgazdaságok is több járműtípust használnak. A tehetősebb székely parasztok Udvarhely megyében (Románia) 4-5 szekeret bírnak. Egy erősebb, szélesebb szekeret, egy keskenyebbet, egyet erdőmunkához, egyet vetéshez, egyet személyszállításra. De a magyar nyelvterület nagyobb részén legalább két szekér tartozott egy gazdasághoz. Ez a nagy változatosság megnehezíti a térképezést egy-egy szűkebb régió esetében is, mint azt tapasztalhattuk a Magyar Néprajzi Atlasz járműtérképeinek tervezése során. Éppen ezért csatlakozom Mr. FENTON mértéktartó javaslatához; az első lépésben meg kell elégedni a mezőgazdasági szállítás két- és négykerekű járműveinek a térképezésével. A személyszállító járművek egyelőre nem vonhatók be a térképezésbe. A Dr. FENTON által említett jelenségeken kívül is még számos más kínálkozik térképezésre. Ezekről magam mintegy 20 térképet szerkesztettem a Magyar Néprajzi Atlasz számára. Hozzászámítva az ökör és a ló igázására vonatkozó térképeket is, csaknem 50 lapot foglal el a szállítás járművekkel témakör. Ebből a témából önálló atlaszt lehetne szerkeszteni. Legelőször a szekérrúd számát kellene vizsgálni. Ezt a jelenséget be lehetne mutatni a kétkerekű és a négykerekű járművek elterjedtségét reprezentáló 1. számú térképen. Szorosan összefügg a kerekek és rudak számával az, hogy milyen állat húzza a járművet és hány állat húzza. A szekér konstrukciójából könnyen vizsgálható és fontos kérdés: mi a szekéroldal kitámasztásának uralkodó módja az adott területen? Távoli óhajnak látszik a járművek legfontosabb paramétereit térképezni: például a szekér oldalának hoszsza, magassága; a szekér szélessége vagy a tengely hossza; a kerekek átmérője, a küllők száma stb. Nem folytatom, mert ezek már olyan kívánságok, amelyeket egyelőre a nemzeti néprajzi atlaszok sem tudnak kielégíteni. Köszönöm a figyelmüket! (1974) IRODALOM BÓNA, István 1960. Clay models of Bronze Age Wagons and Wheels in the Middle Danube Basin. Acta Archeologica, XII. 83-111. FETTICH Nándor 1969 Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében. Ethnographia, LXXX. 30-72. SOPRONI Sándor 1954 A budakalászi kocsi. Folia Archeologica, VI. 29-36.