Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

TAKÁCS Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre

5. kép. Ménfőcsanak - szeles-dűlői kerek ház (147. objektum) rekonstrukciója (SABJÁN Tibor munkája) A különböző alátámasztási rendszerek közül a szakirodalomban még csak néhányról található részletesebb elemzés. így MÉRI István

313 vizsgálódásai nyomán igen jól ismert a két ágasfás-szelemenes szerkezet. Az Árpád-kori telepkutatás klasszikusa e háztípust az Árpád-kori építészet alaptípusaként írta le. K. CSILLÉRY Klára a négy ágasfás felépítést

314 VÉKONY Gábor a hat támos szerkezetet,

315 ÍRÁSNÉ MELIS Katalin pedig az egy-, illetve a három ágasfás rendszert

316 elemezte a közelmúltban. E dolgozat írója igencsak szkeptikus ama tekintetben, hogy bizonyos tető-alátámasztási rendszereket egy-egy meghatározott etnikum hagyatékaként érdemes-e kezelni.

317 Továbbá: a ház közepébe helyezett ágasfa, az ún. középoszlop esetében feltétlenül szót érdemel még az is, hogy ezzel a szerkezeti elemmel az újkori parasztházat vizsgáló néprajzkutatók közül is többen foglalkoztak, meglehetősen eltérő következtetésekre jutva.

318 Vitaindítóként GUNDA Béla a középgerenda Palócföldön elterjedt, „boldoganya" neve alapján igyekezett következtetni nemcsak e szerkezeti elem archaikus voltára, hanem a parasztház szakrális térelosztá313. MÉRI István 1952. 58.; MÉRI István 1964. 9-19.; MÉRI István 1969-1970. 77-81. 314. K. CSILLÉRY Klára 1982. 190-191. 315. VÉKONY Gábor 1988. 286. 316. ÍRÁSNÉ MELIS Katalin 1992b. 38. kép. 317. így páldául VÉKONY Gábor a hatoszlopos támasztórendszerrel ellátott, tatabánya-dózsakerti 1/1977. ház alapján ara következtetett, ezen alaprajzi elrendezés alkalmas lenne a 10-11. századi germán népesség kimutatására (VÉKONY Gábor 1988. 286). Érvelése azonban könnyen megkérdőjelezhető, hiszen e ház betöltéséből egy bordás nyakú edény nyakrésze is napvilágra került és ezt - MESTERHÁZY Károlyra hivatkozva - maga VÉKONY Gábor értékelte a kabar népesség nyomaként. E két tényező együttesen pedig talán kicsit túl nagy etnikai keveredést „okoz" egyetlen veremházban. 318. A különböző nézeteket jól összefoglalta: FILEP Antal 1979. 506-507.; K. CSILLÉRY Klára 1982. 191.