Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

Az alábbiakban Mohi falu majd mezőváros fejlődésére és pusztulására vonatkozóan azon történeti adatokat emeljük ki, melyek összekapcsolhatók azzal a képpel, melyet a település eddigi régészeti kutatásának eredményeképp a falu, illetve mezőváros építészetéről megrajzolhatunk. A falu tatárjárás utáni újratelepülésére a 13. század második feléből, legkorábban 1262-ből vannak adatok. Ekkor a Csák nembeli Domonkos, V. István ifjabb király főpohárnoka és Zemplén megye főispánja megszerezte az akkor Abaúj megyeinek mondott Mohi, és Nyárád falvakat.

7 A 14. század elejére Mohi a Diósgyőri uradalmat összekovácsoló Ákos nemzetséghez kerül. Sorsa ezt követően összekapcsolódik az uradalom sorsával. 1366-ban Nagy Lajos saját bíráik és a királyi tisztek hatósága alá helyezi polgárait, s ezt a kiváltságukat Mátyás király is megerősíti. Ulászló király 1501-ben kelt oklevele megerősíti Mátyás királyét - amely szintén megerősíti I. Lajos király oklevelét -, hogy Mohi mezőváros polgárai nem kötelesek más bírák, sem egyháziak sem külsők elé állni, kivéve bűnügyekben, hanem saját bíráik vagy tisztviselőik előtt ítéljenek felettük. Ulászlónak ugyanezen oklevele tartalmazza Mátyás király másik, Diósgyőr várnagyaihoz írt levelét, amelyből kitűnik, hogy a mohi polgároknak joguk volt plébános választására. Ebbe az iratba Mátyás királynak egy további, a vár parancsnokaihoz írt 1473-as oklevelét is belefoglalták, hogy a mohi polgárok fölé ne nevezzenek ki a vámoson kívül más tisztviselőt.

8 Mohi feltehetően már az Anjou-korban vásártartási engedélyt kapott.

9 II. Lajos király 1520-ban kelt oklevele két országos vásárt enged, az egyiket Szent Lukács napjára (október 18.), a másikat pünkösdre; a hetipiacot pedig minden héten csütörtökre.

10 A falu papja 1324-től szerepel az írott forrásokban.

11 A pápai tizedlajstrom szerint - 1332-1337 között - Mohi Szent János tiszteletére felszentelt templomának plébánosa az említett időszakban átlagosan 12 2/3 garas pápai tizedet fizetett. A megye egy plébániájára eső átlagos összeg 10 garas volt,

12 de még így is viszonylag alacsony jövedelme volt a plébánosnak. 1425-ben az egri káptalan vizsgálatot tartott Mohiban, mert e mezőváros népei elfoglalták a sajóládi pálos kolostor falujának, Keresztúrnak a földjét. A bűnös jobbágyok között íjgyártó, mészáros, kovács, valamint pékek szerepeltek.

13 1466-ban egy malommal kapcsolatos perben szakértőnek hívják a mohi molnármestert is.

14 A 15. században tehát jelentős iparűző réteg lakta a települést. A településen áthaladó országos utat, valamint a hozzá kapcsolódó hidat és vámhelyet több oklevél említi.

15 Mária királyné 1392-ben a sajóládi pálos kolostor keresztúri jobbágyait felmenti a Mohi és a két Zsolca királynéi falvakban fizetendő híd7. KARÁCSONYI János 1900. 299. 8. BESSENYEI József 1997. 208. 9. BOROVSZKY Samu 1909. 48. 10. BESSENYEI József 1997. 208-209. E két vásárt 1580-ban még egy vásár engedélyezésével toldja meg Rudolf király: SZENDREI János 1911. III. 251.) 11. GYÖRFFY György 1963. 791. 12. GYÖRFFY György 1963. 748-750. 13. BANDI Zsuzsa 1985. 633. sz. 14. GYULAI Éva 1996. 313. 15. 1284/1454 - GYÖRFFY György 1963. 791.; 1332 - Anjouk, okm. II. 619.