Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

vám alól. 16 A diósgyőri uradalomnak - amint azt alább látni fogjuk - egyik legfonto­sabb bevételét a mohi vám szolgálta. A diósgyőri uradalom részeként a település a 16. század elejéig királynéi birtok. II. Lajos 1522-ben még feleségének, Máriának adományozza, 17 halála után azonban már Balassa Zsigmond kapja meg az uradalmat János királytól, aki viszont később Ferdinánd királyhoz pártolt. A település összeírt portáinak a száma a 16. század kö­zepén - 1549-ben - 31 +24, mely szám Mohit a Miskolc és Sajószentpéter után kö­vetkező jelentősebb mezővárosok csoportjába sorolja, Diósgyőrrel, Edelénnyel és Rudabányával egyetemben. A Dél-Borsodban található Ónod, Ábrány, Mezőkeresz­tes, Mezőkövesd és Ernőd portaszámai a mohiak alatt vannak. Balassa Zsigmond özvegye végrendeletileg Ferdinándra hagyta az uradalmat, minek eredményeképp, az átvétel előkészítése céljából 1563 májusában a király em­berei leltárt készítettek arról. Több más település mellett Mohi leírása is szerepel e lel­tárban. Ekkor Mohiban 80 egész. 49 fél, és 20 puszta telket, valamint kettő curiát vet­tek számba. A falu kötelmeiről, a már említett vámról, valamint a Hejőn lévő malom­ról is említést tesznek ebben a leltárban. 18 Az iratban elmondják, hogy szőlőhegyeik nincsenek, a vám éves jövedelme viszont igen magas - 500 forint. 19 Ugyanebből a korszakból (1570) ismert a település török adóösszeírása is. 20 A törökök 108 hanét háztartást írtak össze. Ha ezt az adatot összevetjük az időben kö­zel álló 1563-as kamarai összeírás 80 egész és 49 fél telkével, legalább a település háztartásainak hozzávetőleges számát sejthetjük. A 16. században a török több alkalommal is pusztított a település környezetében. A történeti források Mohi nevét több török hadjárat kapcsán említik. Ilyen pusztítások történtek 1526-ban, 1541-ben, 1566-ban, 1583-ban. 21 Ezeket a pusztításokat sorra kiheverte a település. A 16. század közepétől az összeírt porták számának folyama­tos csökkenése mellett a 16. század végéig még jelentős adófizető hely. Bende Ba­lázs főbíró és Kondai Balázs esküdt még 1596 februárjában is, mint nagy adófizető helyet említik. Eger török kézre kerülése után területünkön nagyarányú romlás indul meg. Mohi 1596-ban, a mezőkeresztesi ütközet után elpusztul. Ezt a pusztulást már nem heve­ri ki. A csata eltelte után több mint 10 évvel - 1612-ben is - a pusztán maradt tele­pülések között szerepel a neve. 22 Ez a pusztulás az évszázados vásárhely és vám­hely pusztulását is jelentette. 23 A 17, század első felében még néhány család lakja, de a század húszas éveitől kezdődően már tiltani kell a környező településeket, hogy Mohi szántóföldjeit, rétjeit műveljék. A diósgyőri birtokosok a 17. század elején a te­lepülés határának egy részét majorságnak használták. 24 Mohi a 17. század közepén 16. BOROVSZKY Samu 1909. 130. 17. BESSENYEI József 1997. 9. 18. BOROVSZKY Samu 1909. 163-164. 19. GYULAI Éva 1999. 182. 20. BAYERLE Gusztáv 1998. 158-159. 21. BOROVSZKY Samu 1909. 84., 85.. 90., 255. 22. BOROVSZKY Samu 1909. 262. 23. A településen áthaladó út nyomvonala a pusztulás után is megmaradt. A 1627-ben Mohi mellett a Hejőn hidat építenek és újra vámot szednek. GYULAI Éva 1999. 322. 24. GYULAI Éva 1999. 191.

Next

/
Oldalképek
Tartalom