Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

2. kép. Mohi középkori mezőváros környezetének geográfiai viszonyai (BODNÁR Tamás 2000. 89.) Bódva és a Sajó völgyeiből érkező, a Tiszán a dorogmai révnél átkelő nagy út. Mohiból nyugat (Szalonta) felől jövet lehetett továbbmenni Zemplénbe, valamint Ónodon és Alsózsolcán át Abaújba. Innen vitt az út Körömbe, a Sajón túlra, valamint Ohatra a Tisza felé. Az itt áthaladó Eger-Mohi-Zsolca-Szikszó út egyben hadiút is volt.

5 A megye két legfontosabb útjának - a Sajó és Boldva völgyét az Alfölddel, illetve az ország belsejét a Bodrog völgyével összekötő utaknak - a kereszteződésénél egymást váltva, de mindig volt piachely: a legkorábbi központ Szalonta helyét a 13, század végétől Mohi váltotta fel.

6 Területi elhelyezkedéséből adódódóan Mohinak lehetősége nyílott az eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező alacsonyabb dombvidék valamint az alföldi területek közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok szervezésére, az ezekből valamint a rajta áthaladó országos út tényéből adódó lehetőségek kihasználására. Amikor Mohi a 15 éves háború eredményeképp elpusztult, központi szerepét a Mohi közelében található, várral is megerősített Ónod vette át. 5. GYÖRFFY György 1963. 747-748. 6. TÓTH Péter 1994. 115.