Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

1. kép. Mohi középkori mezőváros Dél-Borsod központi helyeinek rendszerében (KUBINYI András 1999.) majd negyedrészét jelenti 4 Az elpusztult falvak nagyobbik része az alföldi területekre esik; Mohi környezetében - a közelébe eső csatahely miatt is - teljes lehetett a pusztulás. A tatár pusztítást követően ez a település feltehetően hamar újratelepült. Mohi falu újratelepülését, majd a faluból mezővárossá nőtt településnek az írott forrásokból is nyomon követhető fejlődését (és feltehetően pusztulását is) részben Mohi geográfiai helyzetével magyarázhatjuk. A középkori Borsod megye legfontosabb útja a hegyek és az Alföld találkozásánál, Szihalomtól a Miskolc melletti Csabáig, (onnan a folyóvölgyeken át a lengyel területekig) vezető országos út volt (1. kép). A 14. században ez az út Ernődön és Mohin is keresztülvezetett. Ezt az utat Szalonta és Mohi környékén keresztezte a 4. GYÖRFFY György 1963. 743.