Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

Amint látható volt a 20. század első felében az alföldi kályhaszemekkel kapcsolatos fontosabb felfedezések megtörténtek, a század második felében folyó faluásatások résztvevői áttörő jelentőségű leletek hiányában már nem kísérleteztek tovább a kályhák rekonstrukciójával. Fontos adatok kerültek elő azonban a kályhák alaprajzáról. Míg a két világháború közötti időben a kályhákat zömében kerekded alakúnak írták le, addig a későbbi és pontosabb ásatásokból szögletes alaprajzú kályhák kerültek elő.

92 A feltűnő különbségre felfigyelve Méri István kétségbe vonta, hogy a kerek kemencékről szóló tudósítások pontos megfigyeléseken alapultak volna.

93 A túrkeve-mórici és a szentkirályi falufeltárások bögrés kályhái tehát szögletesek voltak, fűtésük a konyhából történt, belméretük 70x120-100x160 cm között mozgott, falvastagságuk 15-25-30 cm volt. A szentkirályi 25. számú ház kályhája kivételével, amely a szoba sarkába épült, a hosszanti faltól függetlenül álltak (kuckós sarok) és csak a konyha felőli fallal érintkeztek 94 A szentkirályi 25. számú házban álló kályha sárfala mintegy 25 cm magasan megmaradt, ebből tudjuk, hogy a szemek nem közvetlenül a padló szintjén voltak beépítve, hanem csak egy sárból készített lábazati rész fölött kezdődtek.

95 Annak ellenére, hogy több kályhaszem (hagyma alakú szemek, háromszögletű oromcsempék, bögrék) rendeltetését már az első közleményektől kezdve jól meghatározták kutatóink, az ásatások nem adtak biztos támpontot a kályhák külalakjára, csempéik elrendezésére. A titok megfejtése egy másik megközelítésből vált valószínűvé. Ha a kályha csempéinek típusait és összetételét nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy a nagy biztonsággal megállapítható külsővati anyaggal egyezéseket mutat

96 Míg Külsővaton az alaptípus a tál alakú szem volt, addig az Alföldön a kerek szájú bögre, A négykaréjos tálnak a négykaréjos bögre, a háromszögletű tálnak a háromszögletű bögre, a mérműves lovagfejes csempének a tornyos háromszögletű csempe felel meg, Csak az alföldi hagyma alakú szemeknek nincs megfelelője a külsővati kályhacsempék között. Nagy kérdés, hogy a domborműves csempéknek mi a megfelelője az alföldi anyagban. A logikai összehasonlítás törvényei szerint a tányérka alakú szemek, de két régészeti lelet alapján ezek lehetséges párhuzamaiként a sarokcsempék is felmerülhetnek. Ismerünk ugyanis két olyan leletet, ahol a tányérka alakú szem a kályha sarokélének közelében volt elhelyezve azért, mert itt az egymásra merőlegesen álló bögrék hátsó része egymásba ért volna. Az egyik ilyen tapasztástöredék a dunaföldvári öregtorony környékéről került elő,

97 a másik a visegrádi vár török kon anyagából való.

98 Ez utóbbi elég egyértelműen törökök által épített kályhából való, amelyhez korábbi magyar anyagot használtak másodlagosan. Ugyanez a gyanú a dunaföldvári töredékekkel kapcsolatban is felmerülhet.

99 A kér92. MÉRI István 1954. 145-146.: 6-7. kép.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. 91.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 2000. 136-137.; 141. 93. MÉRI István 1954. 145. 43. lábjegyzet. 94. MÉRI István 1954. 146.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. 91.; SABJÁN Tibor 1991a. 69.: 177. 6. kép. 2.; 182. 11. kép. 3. 95. PÁLÓCZI HORVÁTH András 2000. 141.; SABJAN Tibor 2000. 163. 96. SABJÁN Tibor 1991 a. 22.: SABJÁN Tibor 2000. 167. 97. PARÁDI Nándor 1991. 215. 54. jegyzetpont.: KOCSIS Edit 1989. 23. 98. Publikálatlan anyag, a megtekintéséért KOCSIS Editnek tartozom köszönettel. 99. KOCSIS Edit 1989. 22-23.