Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

Az alföldi kályhák iránt korán megnyilvánuló szakmai érdeklődés legfőbb oka az, hogy a különböző földmunkák során nagy számban kerültek elő bögre alakú szemek, melyeket még a 19. század második felében azonosítani tudtak az öregebb emberek. MADARASSY László 1870-ben egy régészeti levélben számol be a bögrék rendeltetéséről: „A banyakemence oldalán az edények szájjal kifelé valának; használták pedig arra, hogy krumplit, almát stb. sütöttek benne és azt tartották, hogy a szobát is jobban bemelegíti, mert természetesen a meleg hamarabb keresztül is jött az ily cserépedényeken, mint a vastag sárfalon."

83 A 20. század elején BÁTKY Zsigmond és KOVÁCH Aladár a sárközi Deesen talál egy álló bögrés szemeskályhát.

84 Ennek használatáról KOVÁCH így ír: „Láttunk egy eredeti régi kályhakemencét; érdekesek a kályha szemek, melyek kisebb köcsög vagy inkább tán bögre alakúak s úgy vannak össze és besározva a kemence oldalába, hogy szájnyílásuk kifelé van. Az egész kályhakemence olyan, mint a parti fecskék telepe a magas agyagpartban. Az öreg szüle mutogatta, hogyha az ember keze fázik, hát csak a lyukakba kell bedugdosni, pompásan felmelegedik. Csakugyan igaza volt; jó meleg áradt ki a lyukakból."

85 A beszámolókat több kisebb-nagyobb közlemény követte, melyekben múzeumokban őrzött kályhaszemeket mutattak be.

86 Ezekben már próbálkozások is vannak egyes csempék funkciójának, illetve pozíciójának megállapítására. Az oromcsempék és a hagyma alakú szemek tekintetében jó elképzelésekkel.

87 A század eleji beszámolókat a két világháború között megindult faluásatások tapasztalatai egészítik ki. Ezekben már a kályhák alaprajza is megfigyelésre kerül, sőt az omladékokban előforduló kályhaszemek típusait és hozzávetőleges darabszámát is közlik az ásatok. PAPP László írásban próbálja felvázolni a szemek elhelyezkedésére vonatkozó elképzeléseit. Szerinte a hagyma alakú szemek szájukkal befelé néztek a kályha belseje felé, helyük valahol a kályha tetején lehetett.

88 Jól fejti meg a bögréknek és a háromszögletű oromcsempéknek a rendeltetését is, azonban a tányérka alakú szemekkel kapcsolatban melléfog, ezeket az utólagosan vágott tisztítónyílások elzáróinak gondolja.

89 Megfigyelései szerint egy „jobban felszerelt kemencéhez" 12-15 db tálka, 70-80 db bögre, 6-10 db hagyma és 4-5 db háromszögletű tornyos szem tartozott.

90 SZABÓ Kálmán két kályha rekonstrukciójával is próbálkozik, egyik egy gazdagabb szemeskályha, mérműves előlapokkal, cipós szemekkel, a másik egy egyszerűbb bögrés változat, kétféle szemből összerakva.

91 A gazdagabb lakiteleki kályhán - amely nem tartozik a most tárgyalt bögrés kályhák közé - a rossz arányok a szembeötlők, melyek ellentmondanak az ásatási megfigyeléseknek. Hasonló a helyzet a másik kályhával is, de a hagyma alakú szemekre vonatkozó elképzelés helyesnek tekinthető. 83. MADARASSY László 1870. 108-109. 84. BÁTKY Zsigmond 1903. 257-260. 85. KOVÁCH Aladár 1903. 86. BÁTKY Zsigmond 1904. 41 -49. ; ROEDIGER Alajos 1905. 107-108. : BÁTKY Zsigmond 1905. 108-110. 87. ROEDIGER Alajos 1905. 107-108. 88. PAPP László 1931. 145. 89. PAPP László 1931. 144-145. 90. PAPP László 1931. 145. 91. SZABÓ Kálmán 1938. 95. 441-442. kép.