Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

lyon csak bögrékből készültek a kályhák, tál alakú szemnek csak egy-két töredéke keveredett az anyagba.

75 A Kecskemét környéki ásatások több házának elkülönítve közli a csempeanyagát PAPP László. Ezekben a kályhaomladékokban a különböző bögrés típusok között nem szerepelnek tál alakú kályhaszemek.

76 A Tiszántúli Túrkeve-Móricon azonban a házak omladekaban egy-két tál alakú kályhaszemeket is megfigyelt MÉRI István.

77 Sajnos a beszámolóból nem tudható, hogy ezek a mázas és mázatlan szemek hozzátartoztak a bögrés kályhákhoz, vagy egy-két gazdagabb kályha omladékaként kerültek elő.

78 SZABÓ Kálmán egy lakiteleki kályha omladekaban talált szemekből közöl rekonstrukciót. Ebből tudható, hogy a gazdagabb kivitelű kályhában a bögrék mellett tál alakú szemek is voltak.

79 Mindenesetre elmondhatjuk, hogy az Alföldön a vegyes szemekből épített kályhák nem azt a nagytáji típust jellemezték, amelyről most értekezünk. - hagyma alakú szemek tornyocskákkal A zombori múzeum kályhaszemei között több olyan Bács-Bodrog megyei hagyma alakú példány is volt, melyek tetejét keresztrózsára emlékeztető kis tornyocskák díszítették. Ezeknek a szemeknek a vállára nagyobb lyukakat vágtak, amiből arra kell következtetnünk, hogy a szemeknek - ellentétben a szokásos hagyma alakú társaikkal - aljuk is volt.

80 Az. hogy ezeket a szemeket külön kell-e tárgyalnunk a tipikus hagyma alakú szemektől vitatható, bár annyit megjegyezhetünk, hogy a velük együtt közölt tornyos oromcsempék is azt mutatják, hogy ezen a területen a bögrés kályháknak tájilag eltérő vonásai lehettek. - bögrés szemek mérműves előlappal Igaz hogy ritkán, de a különböző ásatási anyagban megtalálhatók olyan bögrés kályhaszemek, melyek száját mérműves előlappal zárták le. Ezek szemmel láthatóan díszesebb kályhák tartozékai lehettek, készítőik így próbálták az általuk ismert egyszerű, korongolt szemeskályhát gazdagítani, előkelőbbé tenni. Főleg a Kelet-Dunántúlon gyakori, hogy a bögre alakú szemeket áttört mérműves előlappal díszítik. Ezek mintázata leginkább rozettás jellegű, késsel bevagdalt, vagy csillag, illetve kereszt alakú nyílást formázó.

81 Ritkán a háromszög alakú bögrének is van előlapja. Például BÁTKY Zsigmond egy gyűrűkkel berakott szájú példányt közöl, 1904-ben írt cikkében. Ugyanitt egy téglalap alakú előlappal ellátott szemet is bemutat, melyen négylevelű rozetta és más bevágások is láthatók, a minták összhatása talán emberi arcot idéz.

82 75. SABJÁN Tibor 2000. 166. 76. PAPP László 1931. 139-143. 77. MÉRI István 1954. 148. 78. A mázas szem egyértelműen ilyennek tűnik. 79. SZABÓ Kálmán 1938. 95. 442. kép. 80. BÁTKY Zsigmond 1904. 41. 1. kép. 7.; 2. kép. 4.; ROEDIGER Alajos 1905. 108. 1, ábra. 8.; 109. 2. ábra. 1., 4., 8., 9., 11.; BÁTKY Zsigmond 1905. 97. 2. ábra. 4. 81. KOCSIS Edit 1989. 27-29. tábla. 82. BÁTKY Zsigmond 1904. 41. 1. kép. 1. 5.