Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

felálló lapocskával rendelkeztek, a hosszabbakon három, vagy két felálló és két mélyebb (aszimmetrikus) rész volt.

70 - hagyma alakú kályhaszemek Az alföldi bögrés kályhák leleteiben majdnem mindig szerepelnek hagyma alakú kályhaszemek. Ennek a kályhafélének az anyagában ez az egyetlen konvex típusú kályhaszem (belseje mindig kormos), melyet szájával befelé nézve építettek a kályhába. A sárból csak a hagyma válla és csúcsa látszott ki. A hagyma csúcsa legtöbbször legömbölyített és hegyesedő, bár előfordultak kisebb peremekkel, vagy csigavonalakkal korongolt csúcsúak is.

71 A zombori anyagban a hagymák csúcsán keresztrózsára emlékeztető díszek vannak.

72 A hagyma alakú szemeket csak szájukkal lefelé fordítva lehetett szárítani, ezért oldalukba lyukat szúrtak, hogy a szem deformálását, szétrepedését elkerüljék.

73 A szemek átmérője változó volt, a 10-12 centimétertől egészen a 20 centiméterig terjedt. A fentiek során a bögrés kályhák leggyakoribb összetételét vázoltuk fel. Egyes területeken azonban ettől eltérő összeállításban vagy más típusú csempékkel is építettek kályhákat. Az alábbiakban megpróbáljuk ezeket a csempéket is bemutatni, amennyire ezt a töredékes leletekből látni lehet: - domborműves sarokcsempék Az Alföld némely területén a bögrés kályhák anyagában nagyméretű, szimmetrikus felépítésű sarokcsempéket találunk, melyek oldallapjain finoman kereteit, kicsit mélyített tükörben 4 vagy 5 domborműves rozettából és a közöttük tekergő, kúszó indákból komponált motívum figyelhető meg. Elterjedésük a Jászságra és a Nagykunságra lokalizálható.

74 A díszítmények több variációja is előfordul. A csempék magassága 27 cm körül van, oldalméretük 9-10 cm. Oldallapjaikat alul-felül egy-egy 45 fokos szögben elhelyezett pánt fogja össze. Ezek a csempék a bögrés kályhák „élvédői" voltak. Magasságuk azért nem igazodik a szemek méretéhez, oldalaik azért szimmetrikusak, mert nem érintkeztek a többi kályhaszemmel, a bögrék egyébként is hálósán voltak rakva. így a sarokcsempének nem kellett a kötést biztosítani. - tál alakú kályhaszemek négyzetes szájnyílással Az alföldi leletanyagokban mindig szerepelnek más kályhákból származó idegen eredetű csempék vagy töredékek, így néha tál alakú szemek darabjai is. Szentkirá70. SZABÓ Kálmán 1938. 99. 457. kép.; CSALOGOVITS József 1937. 32/. 9. ábra.; SZATMÁRI Imre 1997. 433. 4. kép. 3. 71. Például; BÁTKY Zsigmond 1905. 109. 2. kép. 2.; 3. kép. 2.: KOCSIS Edit 1989. 7-9. tábla.; SZABÓ Kálmán 1938. 93. 433. kép. 72. BÁTKY Zsigmond 1904. 43. 7.; 2. kép. 4.; ROEDIGER Alajos 1905. 108. 1. kép. 8.; BÁTKY Zsigmond 1905. 2. kép. 1., 4., 9., 11. 73. SABJÁN Tibor 1987. 146. 74. MÉRI István 1954. XXXVII. tábla. 4.; PARÁDI Nándor részletesen foglalkozott ezekkel a leletekkel. PARÁDI Nándor 1991. 214-215.; Az általa ismert példányokat még egy gyulai töredékkel tudjuk kiegészíteni.; DANKÓ Imre 1963. 5. kép.; Ilyen sarokcsempékhez tartozó darabok Turkeve, Karcag és Kisújszállás terepbejárásain is előkerültek. Pálóczi Horváth András szíves közlése.