Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai
5. kép. Egy gazdagabb felépítésű alföldi kályha elvi rekonstrukciója Az alföldi bögrés kályhák sokban különböznek a kor többi népies kályháitól, hiszen majdnem csak korongolt szemekből állnak, a szemek nem érnek szorosan össze a kályha falában, tehát a kályha felületét nem borítja teljes egészében csempe. A kályhaszemek az Alföld egészén egységesnek tekinthetők, szinte azonosnak tűnnek, mégis a kályhák összetételét tekintve mintha bizonyos nagytáji jellegzetességeket is felfedezhetnénk. A széles körben elterjedt kályhák zömében a bögre alakú alaptípusból, illetve ennek variációiból épülnek fel, és nem tartalmaznak tál alakú szemeket (6. kép). A gazdag kivitelű kályhák anyaga az alábbi összetételben fordul elő: