Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai
- bögre alakú kályhaszem Az alföldi kályhák legtöbb példányban előforduló, karakterisztikus eleme a szűkülő fenekű, bögre alakú kályhaszem, melynek szájrészét jellegzetes befelé néző horonnyal korongolták. Kör alakú szájának átmérője változó, általában 10-12 cm, de ismerünk ennél nagyobb példányokat is, melyek átmérője akár a 15 centimétert is meghaladhatja. A szemek mélysége 12-15 cm körül van, de a nagyobbak a 18-19 centimétert is elérték. A hódoltság korából származó szemek formája lefelé ívesen szűkülő, fenekének átmérője 3-5 cm körül van. Úgy látszik, hogy a korai példányok oldala egyenesen és csekélyebb mértékben szűkül, szájukról ritkán hiányzik a hornyolt perem. 55 Ezek inkább a pohár alakú kályhaszemekhez állnak közelebb. A bögre alakú szemeket az edényekhez hasonlóan korongolják, az így nyert forgástesten más módszerekkel már nem változtatnak. A szemek mindig mázatlanok és sárgásvöröses, tehát terrakotta színűek. - bögre alakú kályhaszem háromszögletű szájnyílással Az egyszerű bögre alakú szem egyik változatának tekinthető ez a típus, amely ugyanúgy készül, mint a bögre, de korongolás után peremes szájnyílását egy kerettel háromszögletűre formálják. Egy kályhán kevesebb ilyen szem lehetett, ezért a leletekben is ritkábban fordul elő. Mérete a normál bögrékéhez igazodik, egy szentkirályi példány szája 14,5 centiméteres egyenlő oldalú háromszög volt, a szem magassága 18 centimétert tett ki. 56 - bögre alakú kályhaszem négykaréjos szájnyílással Az ásatások gyakori szereplője az a bögre alakú kályhaszem, amelynek a korongolás után szájnyílását négykaréjosra formálták, Ezek a kályhaszemek, bár az egyszerű bögrékből eredeztethetők, rendszerint peremezetlen szájnyílással készülnek. A tapasztalatok és a múzeumi leletek alapján feltételezhető, hogy az egyszerű bögréknél kevesebb példány volt egy kályhában. 57 Ebből a típusból ismerünk magasabb és alacsonyabb példányokat is. Nagyon ritkán a szemnek előfordul hatkaréjos változata is. - négykaréjos szájú bögre, közepén koronggal Az egyszerű négykaréjos szemeknek lyukas koronggal ellátott változata ez a kályhaszem, amely ritkán kerül elő a leletekből. Valószínűleg a gazdagabb kályhák alkatrésze volt. A négykaréjos szemnek a négy befelé néző nyúlványát késsel visszavágták, majd ide egy kb. 5 cm átmérőjű lyukas korongot ragasztottak. 58 55. Például a szentkirályi ásatás korai, 25. számú épületében voltak ilyen kályhaszemek.; BÁTKY Zsigmond 1905. 109. 3. kép. 1.; Békés megye régészeti topográfiája IV/3. kötet. 147. tábla. 1-2.; HUREZAN G., Pascu-SZATMÁRI Imre 1998. 1. kép. 2, 4, 5, 6,; HUREZAN G., Pascu-SZATMÁRI Imre 2000, 6. kép. 1.; 8, 9.; BIRTASEVIC, Marija 1970. 78-83. kép.; A kérdést először SZABÓ Kálmán tette fel ágasegyházai kályhaszemekkeí kapcsolatban. SZABÓ Kálmán 1938. 92. 56. SABJÁN Tibor 2000. 165.; PAPP László 1931. 141. 3. kép.; SZABÓ Kálmán 1938. 93. 436. kép. 57. BÁTKY Zsigmond 1904. 41. 6, 9.; BÁTKY Zsigmond 1905. 2. kép. 3, 10.; ROEDIGER Alajos 1905. 1. kép. 5, 7.; Magyarság Néprajza I. 1941. XXVIII. t.; BIRTASEVIC, Marija 1970. 54-55. kép.; SZABÓ Kálmán 1938. 93. 437-438. kép.: PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. kat. 10. 58. BÁTKY Zsigmond 1904. 41. 1. kép. 8.: ROEDIGER Alajos 1905. 1. kép. 4.; SABJÁN Tibor 2000. 165.: BENKŐ Elek 1980. 397. 45. tábla. 6.; PAPP László 1931. 141. 4. kép.; SZABÓ Kálmán 1938. 93. 439. kép.; BÁLINT Alajos 1960-62. 93. XXVIII. tábla. 5.
