Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
MIKLÓS Zsuzsa-VIZI Márta: Adatok a középkori Ete mezőváros településszerkezetéhez és háztípusaihoz
Báta vize is alámoshatta a partot, ezért itt akár több méter szélességben is leomolhatott a domboldal. A mezőváros területén, annak Ny-i részén helyezkedett el a néphagyomány által Ete várának nevezett objektum. Az erődítést első ízben RÓMER Flóris dokumentálta: „Etei vár, neve Edüről alkalmasint római sáncz - ellenébe Kerek domb hol ... előtt aranykincs találtatott. Ete Városhely árok sáncz ... nem nagy belül csupa gaz." 24 A szöveges leírás mellett vázlatos rajzot is találunk: eszerint az etei vár szabálytalan téglalap alakú volt, 40, 40, 44, illetve 46 öl hosszú oldalakkal (bécsi öllel 25 számolva 75,84; 75,84; 83,42; illetve 87,21 m). Minden bizonnyal erről a sáncról tájékoztatta CSALOGOVITS József PAULOVICS Istvánt. CSALOGOVITS a legelőn megtalálta a téglából épült templomot, majd a következőket írta: „Kissé keletre ettől a helytől, a legelőn ... 85x85 m-es szabályos négyszög alakban földtöltést találtam, melyet kívülről árok vesz körül. A földsánc ma nem magasabb 75 cm-nél, az árok viszont lehet fél méter. A négyszög irányítása szabályosan Kelet-Nyugat, észak-déli. Cserép, amivel datálni lehetne kevés van a felszínen; az a kb. 30 darab, amit mégis sikerült összeszednem vakondtúrásból került elő, de oly kicsiny töredékekből áll, hogy nem mondanak semmit. Anyag szerint lehetnének rómaiak." 26 CSALOGOVITS 1935-ben végzett itt ásatást: ennek alapján a sáncolás még „a középkori Ete községnél is fiatalabbnak, rendeltetését illetően pedig ménesakol kerítésének bizonyult." 27 A RÓMER és CSALOGOVITS által még dokumentált szögletes sáncot, Ete várát a megadott méretek, valamint a CSALOGOVITS által meghatározott hely alapján azonosíthatjuk az 1950-es és 1953-as, térképezési céllal készült légi felvételeken észlelhető szabálytalan négyzet alakú, 79x83 m-es objektummal: miután akkor még legelő volt ezen a területen, a sánc kiemelkedése is megfigyelhető 28 (3. kép). A már ismertetett pusztítások következtében a sáncnak felszíni nyoma ma már egyáltalán nincs. Légi felvételen is csak ritkán mutatkozik: annak ellenére, hogy MIKLÓS Zsuzsa 1992 óta folyamatosan légi felvételezze a települést, első ízben csak az 1999. március 25-én készített fotókon látható az objektum: miután a sánc már teljesen elpusztult, csupán az egykori sáncárok vonala észlelhető. A légi felvételek szerint Ete vára a főutcától D-re, két mellékutca között helyezkedett el. CSALOGOVITS ásatásának részleteiről nem tudunk, ezért az erődítés szerkezete egyelőre ismeretlen. 2001-ben kutatóárokkal átvágtuk a sáncolás ÉNy-i szakaszát: itt egyértelműen látszott, hogy a sáncot teljesen szétszántották. Magyarország területéről - szintén Tolna megyéből - a középkori Dalmand mezővárosból ismerünk hasonló sáncot. A mezőgazdasági művelés következtében felszíni nyoma ennek sincs már, ezért csak légi felvételen észlelhető, ahol kettős árok sávja mutatkozik 29 24. RÓMER Flóris Jkv. XIX. 157-158. 25. Egy bécsi öl = 1,896 m 26. CSALOGOVITS József levele Paulovics Istvánnak 1933. március 29-én. - MNM Adattára Paulovicshagyaték. - A levélre Kőhegyi Mihály hívta fel figyelmünket. Segítségét ezúton is köszönjük. 27. CSALOGOVITS 1941. 104. A cikkre K. Németh András hívta fel figyelmünket. Segítségét ezúton is köszönjük. 28. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtár 1950. L-34-62-A-b. 30/149. Nytsz. 47588.; 1953. 140/4, 5. Nytsz. 47604-605, 151/34. Nytsz. 47609. 29. MIKLÓS Zsuzsa légi felvételei 1993: MTA Rl Negltsz. 163.712-714.; 1997: MTA Rl Negltsz. 175.477-480; 1998: MTA Rl Negltsz. 178.039-040, 178.252-254, 179.144-146, 180.457-464; 1999: MTA Rl Negltsz. 182.501-505, 182.756, 185.002-003; 2000: MTA Rl Negltsz. 186.213.
