Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
MIKLÓS Zsuzsa-VIZI Márta: Adatok a középkori Ete mezőváros településszerkezetéhez és háztípusaihoz
MIKLÓS Zsuzsa 1998-ban kutatóárokkal átvágta az árkok D-i szakaszát: a belső árok jelenlegi szélessége 6,3 m, a külsőé 6 m. Mélységük a jelenlegi felszínhez képest 3 m. A belső árok aljáról származó kerámia a 13-16. század közé keltezhető. 30 A két sánc közös jellemzője, hogy mezőváros területén, annak inkább a szélén helyezkedik el. Szerkezetük - a légi felvételek alapján - hasonló. Az árok (árkok) mélysége azonban különböző. Rendeltetésük ismeretlen. Felmerülhet az a lehetőség, hogy esetleg a középkori oklevelekben curia néven szereplő, körülárkolt objektumokkal azonosíthatók. Ennek bizonyítására vagy cáfolására azonban még további kutatások szükségesek. Ásatási eredmények A háztípusok szempontjából CSALOGOVITS József ásatásai után az 1996-ban újrainduló kutatásokat kell áttekintenünk. 1996-ban a lelőhely ÉK-i részén, a legmagasabb pont közelében végeztünk rétegtisztázó ásatást. Ekkor 4 db házat, illetve házrészletet tártunk fel. 1997-ben a templom területén bukkant elő az 5-6. ház. 1998tól 2001-ig egyetlen nagyméretű, a légi felvételek szerint árokkal övezett folt területén kutattunk. Itt helyezkedett el a 7-16. ház, illetve házrészlet. Az 1933 óta Etén végzett ásatások eredményei közül most csupán a háztípusokat emeljük ki, a templom kutatásáról csupán néhány mondatban számolunk be. A templom 31 A templom a település Ny-i szélén egy, a környezetéből mintegy 1 m-rel kiemelkedő dombon helyezkedik el. Feltárását 1997 őszén végeztük el. Templomunk a nyolcszög három oldalával záruló apszisú, 28,8 m külső hosszúságú (belső hosszúsága 26,6 m), 9,2 m szélességű (belső szélessége 6,7 m), csarnoktemplom. É és D felől is kápolna csatlakozott az oldalakhoz. A D-i oldalon kriptákat is készítettek a kápolna K-i fala és a szentélyfal szögletébe. A templomnak csak az alapfalai, sőt jó néhány helyen csak a kiszedett falak alapárkai maradtak meg. Egyetlen helyen figyeltünk meg felmenő falszakaszt, az apszis északi belső szögleténél, mintegy 10 cm magasságban. Sajnos a padlószint is elpusztult. Kialakítására csupán a törmelékben talált padlótéglák utalnak. Háztípusok Etén eddig 16 ház, illetve házrészlet került felszínre. Legkorábbi az 5-6. ház (10-11. század), a többi a 15-17. századból származik. Miután ezeknek a házaknak több esetben csak a részleteit lehetett megfigyelni, ezért csupán néhánynak az alapterületét, falszerkezetét ismerjük, és itt most csak az értékelhetőeket közöljük. 30. MNM Adattára XXXVI. 251/1999. 31. A templom feltárásának eredményeit korábban már részletesen közöltük (MIKLÓS Zsuzsa-VIZI Márta 1999.), ezért itt most csak röviden foglaljuk össze a legfontosabbakat.
